vegasztromania 2011. április 20.

kisokos






Megosztás

folytatom a sort egy másik nagy kedvenccel, a turbolyával. néhány éve ismertem meg az ehető oldaláról, egészen addig a "jajdeszépvirágjóleszacsokorba" skatulyában tartózkodott.

turbolya





tapasztalataim szerint a turbolya megosztja az embereket ánizsos íze miatt. ez a franciák által nagyon kedvelt növény egy kicsit hasonlít a petrezselyemre, de egyrészt élénkebb zöld, másrészt más helyen nő. ha mégis bizonytalanok lennétek, az ujjak között megdörzsölve ánizsos illatot áraszt.
"Főleg akácosokban, erdőszéleken, sövények mellett, gyümölcsösökben, kertekben, útmenti fasorok alatt, humuszos homok-, vagy homokos vályogtalajokon. Árnyas helyek gyomja. Nyár közepére eltűnik, helyét rendszerint más növények foglalják el."*
"Magas C-vitamin-, karotin-, vas- és magnézimtartalmú levelei a tavaszi vértisztító kúrához alkalmazhatók, serkentik a méregtelenítő szervek működését. A levelek forrázata máj-, epe- és vesepanaszok ellen, valamint emésztési zavarok, étvágytalanság és vérszegénység ellen használható. Keringésjavító, serkenti az agy működését, jó hatású emlékezetkiesés ellen" **

a blogon két turbolyás étel is szerepel, a turbolyás túrófánk és a turbolyás palacsinta. viszont rájöttem, hogy íze huzamosabb hőhatásnak kitéve veszít erősségéből. ezért próbálom inkább nyersen használni. nagyon finom krumplipüré tetjén, krumplilevesben, a túrós ételeknek is remek ízt ad.

turbolyás túróval töltött paradicsom





hozzávalók
125 g túró
1-2 ek tejföl

bors
összevágott turbolyalevelek
paradicsomok

a túrót összekevertem a tejföllel, sóval, borssal és a turbolyával. a paradicsomok belsejét kiskanállal kivájtam (és megettem) és megtöltöttem a túrós krémmel.



* forrás : terebess
** forrás : természetgyógyász magazin


Megosztás

azt hiszem nem vagyok egyedül a medvehagyma iránti vonzalmammal. mondjuk az összes hagymafélét szeretem, miért pont ez lenne kivétel? tél után, amikor még erőteljesebben kívánom a zöld ízt, éppen jól jön ez a harsogó színű levél a fokhagymára emlékeztető ízével.

medvehagyma





nem véletlenül, hiszen vad fokhagymának (és sási-hagymának) is hívják. a liliomfélék családjába tartozó, 25-30 cm magas növény március végén, április elején jelenik meg erdőkben, ligetekben, "minden hegyvidékén, kiváltképpen bükkösökben, hegyi patakok közelében, erdőktől rabolt kertekben, rendesen olyan nagy mennyiségben, hogy az egész tájék fokhagymaszagot kap tőle."*
néhány írás szerint könnyen összetéveszthető a gyöngyvirág és az őszi kikerics levelével, ám, ha ujjaink között szétmorzsoljuk, kardinális fokhagymaszaga egyértelművé teszi medvehagymaságát.

"fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása ismert, c-vitamin tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-képességét. a népi orvoslás a medvehagymát termesztett társához hasonlóan felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazza. tudományos megfigyelések szerint vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését."**

nagyon szeretem sajtkrémbe keverve ropogós bagetten, vagy paprikába töltve, levesnek, lepénynek, pestónak, bubble&sqeak-nek, és természetesen továbbra is kattog az agyam, hogy mit alkossak ezeken túl. első ötletem egy ropogós, melyet a tócsni mintájára készítettem.

medvehagyma-ropogós





hozzávalók:

1 nagy csokor medvehagyma
2 tojás
4 ek liszt

frissen őrölt bors

olaj a sütéshez

a medvehagymát megmostam, konyharuhán megszárítottam, majd vékony csíkokra vágtam. egy nagy tálban hozzáadtam a tojásokat, sóztam, borsoztam, majd hozzákevertem a lisztet. kanállal a serpenyőbe, forró olajba adagoltam, majd villával lenyomkodtam. mindkét oldalukat aranybarnára sütöttem, majd papírtörlőn pihentetve leitattam róluk a felesleges olajat.

én most szendvicsként ettem: fokhagymás kalácsba tettem salátalevelek és paradicsom társaságában, 1-2 kanál tejfölt tettem a tetejére. legközelebb próbaképpen ricottát is keverek a medvehagymás alaphoz.

* forrás: terebess.hu
** forrás: hazipatika.com


Megosztás

még egy ok, amiért rajongok a tavaszért; a tányéromra tehetem medvehagyma, salátaboglárka, csalán és turbolya formájában. ehhez pedig nem kell mást tennem, mint városlakó énemet hátrébb tolni és a várostól közel-távol, vagy a káli-medencében a megfelelő helyeket ismerve vad zöldségeket zsákmányolnom. ez a felfogás abszolút passzol a gasztro-szentháromsághoz: lehetőleg helyi termelőktől vásárolt, lehetőleg szezonális hozzávalókból, nem pazarolva főzni. a mai medvehagymaszedés mindennapi mannával pedig arra az elhatározásra késztetett, hogy új rovatot indítsak ERDŐ, MEZŐ A TÁNYÉRON címmel. szép sorban végigveszem az éppen aktuálisan szedhető növényeket és egy-egy recepttel színesítve közzé teszem.




és szeretném idecsatolni olzka dezöld játékát, mely témába vág:
"Receptes-játékot hirdetek olyan gyűjtögethető alapanyagokból, amelyek a tavasz első lendületével még a primőrök előtt érkeznek és hagyományosan vagy újragondolva, üde, zöld színfoltot jelenthetnek a konyhánkban."


Megosztás

nem tudom, ki hogy van vele, részemről a február vége nyüszítősre szokott sikerülni. olyankorra már nagyon elegem van a hidegből, sötétből, téli kabátokból, téli zöldségekből. pontban március 1-jén meleget akarok, napfényt, bőrdzsekit és sok-sok friss zöldséget. március közepén szerencsére kaptunk 4 napot és jó időt, most sem panaszkodhatunk, és hiába riogatnak pár nap hidegfronttal, a tavasz, az újjáéledés már nem megállítható.

ebben az időszakban nagyobb igényem van a zöldségekre; párolva, sütve, salátának, mindenhogy. a piacon egyre nagyobb a választék, és az idő is tökéletes ahhoz, hogy újraélesszem és tovább bővítsem a tavaly elkezdett kiskertemet a gangon.

mert lehet, hogy városlakóként nincs igazi-vérbeli kertem, se teraszom, se tetőm, se erkélyem, de ott a gang, ahol - mint tavaly bebizonyosodott - tökéletesen elfér néhány cserép fűszernövény, balkonparadicsom, chili, rukkola és egyéb saláták (és majd a kovászos uborka).

ennek fényében ma egy rendhagyó, de könnyen elkészíthető recepttel jelentkezem.

kert a gangon




hozzávalók:

föld
cserepek, tálak, edények alátéttel
kerti szerszámok (régi kanál és kés is megteszi, én jó néhány éve tapolcán vettem a játékboltban gyerek kertészkedési eszközöket, erre a célra tökéletes)
vetőmagok
víz



fekete paradicsom és balkonparadicsom


a fűszernövények (alap) mellett további résztvevőkkel gazdagíthatjuk városi kertünket.

ha a paradicsommagokat márciusban a lakásban elvetjük, a palántákat szétültetjük nagyobb cserepekbe, majd május végén kitesszük a gangra, akkor júniusban már szüretelhetjük is a saját paradicsomokat!

a salátaféléket februártól szeptemberig hullámokban is vethetjük. a magokat pár mm mélyre ültessük, majd ritkítsuk. nem kell méregdrágán megvennünk a boltban a rukkolát, vagy a különböző salátakeverékeket, egyszerűen csak kilépünk az ajtón és leszedjük az éppen kedvünkre valót, és csak annyit, amennyit megeszünk. így elkerülhető a hűtőben fonnyadó zöld levelek látványa.

gangoljunk együtt!


Megosztás

süti beállítások módosítása