indiai ízekre vágytam. régóta dédelgetett tervemet sokáig tartott volna most megfőzni (ami késik, nem múlik persze..), de ez a gyors curry is a fejemben volt már vagy egy hete, úgyhogy nekiugrottam. vöröslencsém mindig van itthon, fűszeres dobozomban is nagy a választék, így semmi nem akadályozott meg a terv megvalósításában. mert ez most nem alkotás volt, bármennyire is az a kedvenc főzési minőségem.. ez persze nem von le az értékéből, sőt, sokszor a gyorsaság és egyszerűség sokkal fontosabb, mint az előre megálmodott, időt és energiát nem sajnáló gasztroművészet.

hozzávalók:

100 g vöröslencse
1 fej vöröshagyma
2 dl paradicsompüré (mutti)
1 kis konzerv kókusztej (ez most 165 ml taipan márkájú volt)
tisztított víz
só
olaj
fűszerek - ez nálam úgy néz ki, hogy leveszem a polcról a fűszeres dobozomat, és ami tetszik, azt belerakom.
irányadónak:
1 tk garam masala
1 tk tandoori masala
1 tk római kömény
1/2 tk édeskömény
1/2 tk fahéj
1 tk kurkuma
1 tk gyömbér

egy kis olajon pár percig pirítottam az apróra vágott hagymát, majd hozzáadtam a megmosott vöröslencsét, a paradicsompürét, és 2 dl vizet. megsóztam, megfűszereztem, és közepes lángon időnként megkavarva főztem. amint elfőtt a leve, hozzáadtam a kókusztejet, majd minden további alkalommal újabb 1-2 dl vizet öntöttem hozzá egészen addig, amíg a lencse meg nem puhult (kb 25-30 perc). közben persze kóstolgattam, és utánfűszereztem. leginkább naan kenyeret képzelek hozzá, de hangulattól függően rizzsel is ehetjük.

polenta, puliszka. jogos a kérdés, hogy melyik. az én válaszom egyszerű, mindig az, amelyik konyha ízvilágát segítem, támogatom vele. és most abszolút olaszos ízeket varázsoltam a vacsoraasztalra.
el sem tudom mondani, mennyire régóta tervezem elkészíteni, kukoricadarám is mindig van itthon és nem egy nagy ördöngősség.. a recept is már hónapokkal ezelőtt felbukkant és érlelődött a fejemben. valószínűleg most jött el az ideje. viszont ezentúl gyakrabban lesz terítéken, az biztos.

hozzávalók:
(4 db "torony"-hoz)
(1 csésze = 2,4 dl)

1 csésze kukoricadara
1 csésze tej
1 csésze tisztított víz
1 csapott kiskanál só
1 kis darabka vaj

4 zukkiniszelet (kb 1 cm vastagságú)
4 gomba kalapja
4 szelet lilahagyma
aszalt paradicsom - krém
mediterrán fűszersó (én most ezt használtam)

olívaolaj
chili-szálak (elhagyható)

sütőpapír




egy lábosban elkezdtem melegíteni a vizet és a tejet, majd beleöntöttem a kukoricadarát és a sót. folyamatos keverés mellett kis lángon főztem néhány percig, míg be nem sűrűsödött. vajat kevertem hozzá, utána pedig sütőpapírral bélelt, kb 20cm x 30cm -es tálba öntöttem. elegyengettem, majd letakarva kiraktam hűlni (később átraktam a hűtőbe).

ha tudjuk előre, hogy ezt az ételt szeretnénk elkészíteni, méret szerint vegyük a hozzávalókat. nekem egy kis tudatosság mellett mázlim is volt, mert volt a zukkini és a gomba méretével megegyező poharam itthon. ezzel a pohárral 12 polentalapot szaggattam, amiket kis olívaolajon néhány percig sütöttem (míg aranybarnák nem lettek). közben a zöldségeket befűszereztem, majd néhány perc alatt serpenyőben, forró olajon őket is megsütöttem.

ezután jött a rétegezés: polentalap - aszalt paradicsom krém - zukkini - polenta - aszalt paradicsom krém - lilahagyma - polenta - aszalt paradicsom krém - gomba. a tetejét chiliszálakkal díszítettem, és ez a pikáns, enyhe csípősség nagyon jót tett az amúgy is ízletes ételnek.
egy jó salátát el tudok képzelni mellé. mondjuk balzsamecetes-olívaolajos madársalátát..

tegnap rossz kedvem volt. próbáltam elűzni pozitív gondolatokkal, sétával, de az igazán sikeres terápia a főzés lett. és az a nagyszerű dolog történt, hogy a rossz kedvemet elfőztem, és nem belefőztem a vacsorába. teljesen feldobott a konyhai tevékenykedés és a fotózás.
és itt jegyezném meg, hogy egy hálátlan dög vagyok, illetve már csak voltam. tavaly ódákat zengtem a tésztagépről, meg is kaptam szülinapomra, de én azóta nem vettem le a polcról.. viszont tegnap igen, megérett a pillanat, és nagyon élveztem!

hozzávalók:
(4-6 személyre)

a tésztához:

30 dkg liszt
3 egész tojás (vagy 6 tojássárgája)
kis só

a súgóhoz:

2 vöröshagyma kockákra vágva
fokhagyma ízlés szerint felaprítva
2-3 kisebb szál sárgarépa felkarikázva
5-6 szem gomba darabokra vágva
1 kis fej brokkoli kis rózsákra szedve
1 fél zukkini kis darabokra vágva
2 konzerv hámozott paradicsom
rozmaringlevelek apróra vágva
kakukkfű
néhány szem borókabogyó felaprítva
1 kis chili felkarikázva (elhagyható)
só, bors
olívaolaj

a bechamel-mártáshoz:

1/2 l tej
5 dkg vaj és olívaolaj
6 dkg liszt
10 dkg reszelt sajt (parmezán)
1 csipet szerecsendió
1 csipet fehérbors
só - ha szükséges





ez az a rész, amit meg tudunk spórolni azzal , ha kész lasagnetésztát veszünk. de ha van egy kicsivel több időnk, energiánk és kedvünk (enélkül nem érdemes), akkor gyúrjunk házitésztát. minden 10 dkg liszthez 1 tojásra, vagy 2 tojássárgájára van szükség (én egész tojást használtam).
a lisztet egy tálba szórtam, közepére mélyedést csináltam, és abba ütöttem bele a tojásokat. megsóztam, és elkezdtem a lisztet folyamatosan összekeverni a tojásokkal. mikor összeállt, elkezdem erő befektetésével összegyúrni. addig kell gyömöszölni, míg szép, homogén nem lesz a tészta. ezután letakarva a hűtőbe raktam, és elkezdtem a súgót.





felforrósított serpenyőben olajon pár percig pirítottam a hagymát és a fokhagymát, majd percnyi különbségekkel hozáadtam a répát, a brokkolit, a zukkínit és a gombát. kb 5 percig pároltam őket, majd hozzájuk öntöttem a hámozott paradicsomokat, sóztam és fűszereztem. lefedve pároltam 20-25 percig, majd fedő nélkül nagyobb lángon, időnként megkeverve addig főztem, míg a paradicsom összesűrűsödött, de a zöldségek nem puhultak meg teljesen.



párhuzamosan elkészítettem a bechamel-mártást.
egy kis lábosban a vajat és az olívaolajat megolvasztottam, majd kanalanként hozzáadtam a lisztet, és habverővel elkevertem. egy kis pirítás után kis adagokban hozzáöntöttem a tejet, folyamatos keverés mellett (ez biztosítja a csomómentességet). utána hozzáadtam a maradék tejet egyszerre. mikor felforrt, hozzáadtam a sajtot, szerecsendióval és fehérborssal fűszereztem, majd lekapcsoltam alatta a gázt.



ezek után újra a tésztáé lett a főszerep. a tésztafőző edényemben vizet melegítettem, és levettem a polcról a tésztagépet. a tésztát átgyúrtam és kis gombóconként dolgoztam fel. fogtam egy adagot, átgyúrtam, téglalap alakúra alakítottam, majd a tésztagép legnagyobb fokozatán átsegítettem. ezután a kettővel kisebben, egészen addig, míg elértem a legvékonyabb állapotot. vigyázni kell arra, h ha egymásra rakjuk a tésztacsíkokat, összeragadnak. egy kis lisztet lehet közéjük szórni, vagy külön helyen tárolni. én darabokra vágtam a tésztalapokat, a könnyebb feldolgozhatóság miatt.
a közben felforrt vizet megsóztam, és egyszerre 2-3 lapot megfőztem. ez nagyon rövid ideig tart, ahogy feljönnek a víz tetjére, ki lehet venni őket.
előmelegítettem a sütőt, majd a kivajazott tálba leraktam egy réteg tésztát, arra súgó került, és egy kevés bechamel. tészta-súgó-bechamel-tészta. a legtetejére került a bechamel nagy része, majd megszórtam még egy kevés sajttal, és beraktam a sütőbe. 4-5-ös fokozaton sütöttem kb 20-25 percig, majd 7-esen addig, amíg szépen meg nem pirult a teteje.

renata kérdezte, hogy miket olvastam 2008-ban.

számomra mindig nagyon fontos volt az olvasás. kislány koromban rongyosra olvastam bronte:lowoodi árváját, az összes b.s. aldrich-könyvet. később a kötelező olvasmányok között is találtam kedvemre valót, de már akkoriban is elég nyitott voltam ilyen szempontból, és természetesen megtaláltak a 15-18 korosztályra jellemző regények. később pedig nagy szórakozásom volt a vizsgaidőszakban olvasni (tanulás helyett). a szinuhét például két nap alatt olvastam ki - akkor mást nem is csináltam.

napi rutinomhoz hozzátartozik a reggeli kávés olvasás. szükségem van 10-15 percre, amit mézes-fahéjas kávéval töltök a kanapén bebugyolálva könyvvel a kezemben. régebben a napot olvasással fejeztem be (keretes szerkezet ;) ), mostanában viszont előfordul, hogy inkább filmet nézek. tv-nk nincs, ez jótékony hatással van ránk, és az olvasáshoz való viszonyunkra is.

ezen okokból kifolyólag több könyvet olvastam 5-nél (de úgysem jutna mind az eszembe):

milan kundera : a lét elviselhetetlen könnyűsége - 17-18 éves koromban kiolvastam a kundera-könyvek nagy részét, post-itekkel jelöltem azokat az oldalakat, ahol valami jó mondatot, értékes részt találtam. vicces volt újraolvasni a szines papírkákkal teleragasztott regényt.. :) de sajnos csalódás volt számomra, már nem ugyanazt jelentette, mint régen. voltak részek, amiket ma sokkal jobban megértettem, és adott is, de az utolsó 20 oldalra elfogyott a lelkesedésem.

szepes mária : a vörös oroszlán - nagy kedvencem, ezt minden évben újraolvasom.

yann martel : pi élete - utáltam, hogy vége van! ezt a könyvet nyáron olvastam (pedig néhány éve már várta, hogy elolvassam), és teljesen magával ragadott a kis ember története.

paul auster : a véletlen zenéje - a mr vertigo-t hajkurásztam mindenhol, mert újra szerettem volna olvasni, de nem találtam. viszont ez a könyve megtetszett a címe miatt.

doris lessing : az ötödik gyerek - ez a könyv nem tetszett. úgyhogy terveim ellenére, hogy többet is olvasok lessingtől elpárologtak..

a többit nem sorolom, meg nem is emlékszem mindenre, és különben is 5-ről volt szó. ezek mellett persze szoktam olyan könyveket is kezembe venni, amikből csak egy-egy fejezetet, vagy részt olvasok el (pszichológia, filozófia, művészettörténeti könyvek stb).
ja, és szakácskönyveket mindig :)

pár napot lent töltöttünk a káli-medencében. hideg volt, de a cserépkályha melege (és a zseniális ágymelegítő - minden tiszteletem a feltalálójáé) feledtette velünk. nagy gasztro-tervekkel érkeztem meg a parasztházba, de végül inkább hatalmas punnyadós, kicsit sétálós napokat tartottunk. a konyhában nem fűtöttünk be, így egyetlen porcikám sem kívánta a főzést..
a tervezett ételek közül ez a sütőben sült, káposztával rakott krumpli az egyik.

hozzávalók:
(4 személy)

9 közepes krumpli
1/2 kg savanyú káposzta
3 sonkahagyma
vaj
1 nagy tejföl
reszelt sajt
só, bors



a krumplikat jól megmostam, majd hajában majdnem készre főztem. a sonkahagymákat karikákra vágtam, és vajon félpuhára pároltam. a savanyú káposztát hideg vízzel átmostam, majd jól kinyomkodtam belőle a nedvességet. a krumplikat meghámoztam, karikákra vágtam, majd elkezdtem rétegezni egy kerámiatálba. alulra raktam néhány darabka vajat, arra egy sor krumpli került, só, bors, hagyma, káposzta. ugyanez még egyszer, majd a legtetejére még egy krumplisor került, tejföl és a reszelt sajt. sütőben 5,6-os fokozaton 20 percig alufóliával letakarva pároltam, majd alufólia nélkül egy kicsit nagyobb fokozaton addig sütöttem, míg a sajt bocisra nem barnult. tálaláskor fokhagymás tejföllel még meg lehet locsolni, szerintem jót tesz neki..