azért ennél egy hangyányit többet főzök.. mondjuk nem sokkal (a napokban meg pláne nem). még másfél héttel ezelőtt kaptam alföldi nagymamámtól egy hatalmasra nőtt cukkinit. egyik végéből ez lett, főzelék abszolút kortárs felfogásban. nincs benne rántás, liszt; magával a cukkinivel sűrítettem be. a megadott adagok irányadóak, szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy merjen kísérletezni és megtalálni saját ízlését.

egy koppenhágai főzés során beleszerettem a crème fraîche-be. ehhez a főzelékhez is azt az ízt szerettem volna csatolni, de nem volt időm elszaladni sehová, hogy vegyek. ezért 1 rész tejszín 1 rész tejföl keverékével helyettesítettem. apropó, ha tud valaki olcsó lelőhelyet, szóljon..

cukkinifőzelék




hozzávalók:

500 g cukkini
1 vöröshagyma
néhány gerezd fokhagyma
kapor
frissen őrölt fehérbors
100 ml tejföl és 100 ml tejszín vagy 200 ml crème fraîche
vaj

a cukkinit jó alaposan megmostam (én most nem hámoztam meg, de ha kemény már a héja, akkor érdemes), majd gyalu hiányában julienne-re vágtam (gyufaszál méretűre). egy edényben vajat olvasztottam és megpároltam az apróra vágott vöröshagymát és a fokhagyma felét. rádobtam a cukkinit is, és lefedve, időnként megkeverve puhára pároltam. közben sóztam, borsoztam és hozzáadtam az apróra vágott fokhagyma másik felét. hőkiegyenlítéssel hozzáadtam a tejfölt és a tejszínt, majd az apróra vágott kaprot. felforraltam, kevertem rajta néhányat, majd a tűzről lehúzva egy részét botmixerrel pürésítettem. apróra vágott kaporral díszítettem.

nyáron szerintem mindenki egy kicsit "vegább", mint általában, a szervezet több gyümölcsöt, zöldséget kíván, a húsfogyasztás mérséklődik és a könnyebb ételek, saláták kerülnek előtérbe. az pedig már nem újdonság, hogy saláta nem csak fejes salátából, paradicsomból és uborkából készülhet, hanem szinte bármiből, mondjuk zsenge zöldbabból is. ajánlatom egy 15 perces, könnyű, nyári fogás, mely köretként is zseniális, de önmagában is megállja a helyét.

francia zöldbab saláta


nagyobb fotóért katt a képre


hozzávalók:
(4 személyre előételnek, 2 személyre salátának)

250 g francia zöldbab
20 g vaj
50 g aszalt paradicsom
1-2 gerezd fokhagyma
1 citrom/lime
frissen őrölt fehér bors (én most zöld borsot is tettem rá)
2-3 reszelésnyi szerecsendió
1 ág kakukkfű
kevés frissen reszelt gyömbér

a zöldbabot megmostam, jól lecsöpögtettem, papírtörlővel leitattam róla a felesleges nedvességet, és levágtam a 2 végét. egy serpenyőben felhevítettem a vajat és apróra vágott fokhagyma hozzáadásával megpároltam a zöldbabokat (én most 10 percig pároltam, sütöttem vegyesen, így értem el az általam nagyon kedvelt roppanós állagot). ezután egy tálba tettem, sóval, borssal, szerecsendióval, gyömbérrel, kakukkfűvel ízesítettem, megszórtam a kis darabokra vágott aszalt paradicsommal, reszeltem rá egy kevés citrom- és lime-héjat, és facsartam rá a levükből is.


Megosztás

teriyaki tofuval és zöldségekkel töltött vega szusi

bár a szusiról elsőre talán mindenkinek a nyers hal jut eszébe, van néhány variáció a vegetáriánusok számára is. a leterjedtebb változatok (avokádós, uborkás, tojásos) után én most erre a pácolt tofus-zöldséges kombóra kattantam rá. otthon is könnyen elkészíthető, csak egy szusi alapcsomagra van szükségünk (melyet, ha egyszer beszereztünk, hosszú ideig bázist nyújt).

"A sushi i.e. VII. században terjedt el Japánból, őshazája azonban Kína. A tekercselt finomság elsődleges funkciója a halak tartósítása volt: a besózott halat rizs közé rakták, összepréselték, és nehezéknek követ tettek rá, majd elásták. A földben a rizs erjedésnek indult, azonban a hús nem romlott meg, így hetekkel később is fogyasztható volt. Ínséges idők során rákényszerültek az emberek, hogy az erjedt rizst is elfogyasszák. Bevett szokássá vált, hogy ilyen módon egyék meg a sushit, aminek neve: Nare sushi. Az erjesztési folyamat felgyorsítása végett a XVII. századtól rizsecetet is használtak. A ma ismert sushi Hanaya Yohei-hez kötődik, aki 1820-ban nyitotta meg „Yohei-zushi” nevű sushi boltját. Az étel leglényegesebb alkotóeleme a rizs, a többi összetevőt a szakavatottak képzelőerejüknek megfelelően variálják. A sushi mai formáját az 1900-as évek elején nyerte el. Az első modern sushi-bár Osakaban nyitotta meg kapuit az ’50-es években, azonban csak a ’70-es években vált ismertté és népszerűvé világszerte."*

ismertebb szusi fajták

maki szusi - henger alakú, rizzsel és nyers hallal / avokádóval / uborkával / tojással / tofuval, vagy zöldségekkel töltött algalap.

temaki szusi - tölcsér alakú algalap, rizzsel és hallal/zöldséggel megtöltve.

nigiri szusi - ovális alakúra formázott rizs, valamilyen feltéttel.

szusi alapcsomag:
(az ázsia boltban, a nagycsarnok alján mindent lehet kapni)
  • bambuszlap a tekeréshez
  • nori (algalap, egy csomagban általában 10 db van)
  • rizsecet
  • szusi rizs (kerek szemű rizs)
  • szójaszósz
  • savanyított gyömbér
  • wasabi (japán brutál erős tormakrém)

teriyaki tofuval és zöldségekkel töltött vega szusi




hozzávalók:
(18 db)

3 nori algalap
225 g szusi rizs
1 1/2 ek rizsecet

a töltelékhez:

150 g natúr tofu (1 zacskó fele)
2 ek szójaszósz
1/2 lime leve
1 tk nádcukor
gyömbér (frissen reszelve)
1 nagy gerezd fokhagyma

1 kisebb répa
3 baby cukkini
szezámolaj
esetleg szezámmag

a tálaláshoz:

szójaszósz
wasabi
ecetes gyömbér

az előkészületek

a rizst megmostam és kétszeres mennyiségű sós vízben megfőztem (az egyáltalán nem baj, hogy ha kicsit túlfőtt és ragacsos). hozzákevertem a rizsecetet és hagytam kihűlni.

a tofu pácához összekevertem a szójaszószt a lime levével, a nádcukorral, a reszelt gyömbérrel és az apróra vágott fokhagymával. a tofut csíkokra vágtam, ráöntöttem a pácot és kb 30 percre félretettem.

a meghámozott répát és a hámozatlan cukkinit vékony csíkokra vágtam.

a tofut a pácával együtt kb 10 percig pároltam, aztán kiszedtem a tofu-csíkokat és a maradék pácon egy kis szezámolaj hozzáadásával félpuhára sütöttem a répákat és a cukkiniket.

a tekerés lépésről lépésre


nagyobb méretért katt a képre


1. a bambuszlapra egy algalapot tettem a fényes oldalával lefelé.
2. vizes kézzel az alsó 3/4-ére egyenletesen szétkentem a rizs 1/3 részét (kézzel. amikor nagyon ragadt a rizs a közelben lévő csapnál bevizeztem a kezem, ezt helyettesíthetjük egy előzetesen odakészített, vízzel teli tálkával is). a rizs maximum 1 cm vastag lehet.
3. az aljától kb 2 cm-re helyeztem a tölteléket, tofu- és zöldségcsíkokat (és opcionálisan egy sorral fölé lehet szórni a szezámmagot). nem akarjuk teletömni!
4. az algalap felső negyedét bekentem vízzel és a bambuszlap segítségével szorosan hengerré tekertem.
5. a végén még egyszer összefogtam a bambuszlappal.
6. éles késsel 6 egyenlő részre vágtam.

szójaszósszal, ecetes gyömbérrel és wasabival tálaltam.

* forrás: www.wasabi.hu


Megosztás

mindig is vonzott a cukkinivirág, de csak idén próbáltam ki élesben. nem csalódtam, engem teljesen meggyőztek a kakukkfűvel és citromhéjjal ízesített ricottával töltött virágok.
nem tudom, hogy egyébként hogyan lehet hozzájutni, nekem két verzióm van. az egyik, ha van kertünk (vagy rokonnak, ismerősnek van) és abban nő cukkini, vagy a világ legrendesebb zöldségeséhez járunk, mint ahogy én is. ilyenkor (jó időben, amikor roskadozik a standja mindenféle szezonális gyönyörűségtől) kétszer-háromszor látogatom meg egy héten, s a szombati vásárlásomkor megbeszéltük, hogy a következő alkalomra hoz. próbaképpen 6 virágot kértem, és titkon reménykedtem, hogy olyat kapok, amik mini cukkinikből nőnek ki. ehhez képest kaptam egy nagy zacskó virágot, kb 25-öt, és hímnemű és nőnemű virágok is voltak köztük. ja és persze zöld és sárga mini cukkini is.

a hímnemű virág az, amelyik száron nő, a nőnemű virág pedig az, amelyik a cukkini végén. mindkét verzió felhasználható, és én mind a kettőt ki is próbáltam. lehetőleg hajnalban szedjük le (vagy szedjék le nekünk), és minél hamarabb használjuk fel. a nőnemű virágot hűtőben tároljuk, a hímneműt vízzel teli pohárban, de az sokkal kevésbé bírja és tűri az idő múlását.

sörtésztában sült töltött cukkinivirág





hozzávalók:

10 cukkinivirág
150 g ricotta
1 gerezd újfokhagyma
1 citrom lereszelt héja (vagy citrom+lime)
kakukkfűlevelek
frissen őrölt bors

a sörtésztához

10 dkg liszt
1 tojás
2 dl sör (1 1/2 dl is elég, ha sűrűbb tésztát akarunk)

olaj a sütéshez

a virágokból kiszedtem a bibéket, és a nőnemű példányok mini cukkinijainak levágtam a végét. óvatosan megmostam a virágokat és papírtörlővel felitattam a nedvességet. a hímnemű virágok szárát nem vágtam le, mert sokkal könnyebb úgy a sörtésztába forgatni, viszont a szárat ne együk meg.

a ricottát sóval, borssal, apróra vágott újfokhagymával, citromhéjjal és kakukkfűlevelekkel ízesítettem, majd egy uzsonnás zacskóba kanalaztam. kipréseltem belőle a felesleges levegőt, megcsomóztam a végét, és kivágtam az egyik sarkát. ezzel a módszerrel viszonylag könnyedén meg tudtam tölteni a virágokat, melyeknek aztán a végét összecsíptem.

a sörtésztához kézi habverővel összekevertem a lisztet és a tojást, megsóztam, majd hozzáöntöttem a sört és csomómentesre kevertem. ebbe forgattam bele a virágokat, amiket aztán forró, bő olajban aranybarnára sütöttem, majd papírtörlőn pihentettem.








Megosztás

már régóta terveztem, hogy írok a tortillából készíthető ételekről, és mit hoz a sors, amikor párás tekintettel emlegettem horásznak a böjt alatt, kiderült, hogy egyszer már ő is összeszedte a verziókat. én is utánaolvastam néhány helyen és ezt a jegyzetet gyártottam a könnyebb átláthatóság miatt:



nagyobb méretért katt a képre





a tortillát mindenhogy szeretem, mégis a quesadilla volt az, amely az utóbbi időben erőteljesen befészkelte magát a fejembe. az elkészítéséhez nagy löketet a kazinczy utcában található el rapido-ban evett példány adott, teljesen quesadilla-mániába estem. és az a nagy helyzet, hogy otthon is könnyen reprodukálható, pillanatok alatt készen van, és el lehet vele kápráztatni önmagunkat, családunkat, de egy nagyobb társaságot is. kisujjból.

quesadilla



hozzávalók:
(4 férfi, vagy éhes nő részére)

8 tortilla lap (vagy készen vett)
4 nagy marék reszelt cheddar sajt
1 kb 20 cm hosszú cukkini (én most sárgával villogtam)
1/4 piros kaliforniai paprika
1/4 zöld kaliforniai paprika
1 lila hagyma
(fontos a színek harmóniája és kész)
néhány gerezd újfokhagyma
habañero (vagy valamilyen chili) ízlés szerint apróra vágva
korianderlevelek
frissen őrölt bors
olívaolaj

(az omnivore szekciónak kolbász)

a tálaláshoz:

tejföl
paradicsom-salsa
(apróra vágott piros és sárga paradicsom, lila hagyma, újfokhagyma, chili, sóval, borssal, korianderlevelekkel és egy fél lime levével összekeverve)





a cukkinit hosszában 4felé vágtam, majd felszeleteltem. a kaliforniai paprikákat csíkokra, majd kis négyzetekre vágtam. a hagymát nagyobb darabokra, a fokhagymát apróra vágtam. kevés olívaolajon néhány perc alatt odapirítottam. sóztam, borsoztam, hozzáadtam az apróra vágott habañero paprikát és a korianderleveleket. egy nagy serpenyőben kevés olívaolajat hevítettem. közben az egyik tortilla lapra sült zöldségeket és egy marék cheddar sajtot raktam, majd rátettem egy másik tortilla lapot, és a serpenyőbe helyeztem sülni. 1-2 perc múlva (mikor már szép aranybarna lett) egy lapos szedőkanál segítségével gyorsan megfordítottam és a másik oldalát is megsütöttem. éles késsel négyfelé vágtam, tejföllel és paradicsom-salsával tálaltam, de remekül illik hozzá a guacamole is.





Megosztás

süti beállítások módosítása