2011. október 31.
sütőtökfelfújt & a főzés filozófiája
mostanában sincs elég időm rendszeresen főzni. viszont ha főzök, akkor annak megadom a módját. most már szinte közhelynek számít, hogy lélek nélkül nem lesz jó az étel. ha hiányzik a jelenlét, nincs meg a csatorna, amin keresztül belefőzhetem magam. és minél tudatosabban veszek részt a folyamatokban, annál jobb lesz a végeredmény. tegnap összes lelkemmel és tudatosságommal kezdtem hozzá a sütőtökfelfújt készítéséhez, és ezerszer jobban élveztem a folyamatokat. ez sem mai ötlet, ráadásul nem az enyém, de nagyon ütős fogás. ráadásul két verziója is van, lehet sós is, édes is. még mindig izgatottan várom, hogy felemelkednek-e, ilyenkor vannak nehéz pillanatok is, de mindenképpen megéri rászánni az időt és az idegrendszert.
sütőtökfelfújt
hozzávalók:
(9 db 9 cm átmérőjű tálkához)
500 g meghámozott, magjaitól megszabadított sütőtök felkockázva
2 ek vaj
2 ek olívaolaj
3 púpos ek liszt
250 ml tej
50 g reszelt cheddar
(nekem most nem volt itthon, de legközelebb rakok bele kéksajtot)
3 tojás szétvélasztva
só
frissen őrölt fehér bors
frissen
őrölt szerecsendió
kis darabka gyömbér
a sütőt előmelegítettem 180°C-ra (4-es fokozat).
a sütőtököt 10-15 perc alatt puhára pároltam (tésztafőző edényben, de egy lábas + szűrő + fedő is jó megoldás).
ezután megcsináltam a besamel-mártást: a vajat és az olívaolajat egy lábosban melegíteni kezdtem, majd miután a vaj felolvadt, rászórtam a lisztet, és kézi habverővel folyamatosan keverve pirítottam 3-4 percig. aztán szép fokozatosan elkezdtem adagolni a tejet, és folyamatos keverés mellett, kis lángon főztem 5-7 percig, amíg teljesen be nem sűrűsödött. hozzákevertem a sajtot, sóztam, borsoztam, szerecsendióval fűszereztem és reszeltem hozzá egy kis gyömbért. hozzákevertem a 3 tojássárgáját és a villával összetört tököt, majd félretettem (ilyenkor érdemes ellenőrizni a fűszerezést).
a fehérjét egy tálban kemény habbá vertem (jelenleg kézzel, mert elromlott a habverőm), majd óvatosan hozzákevertem a tojásos-tökös besamelhez. próbáljunk meg tényleg vigyázva dolgozni, hogy a lehető legkevésbé törjük össze a habot.
ezt a masszát kis tálkákba kanalaztam (hagytam kb 1 ujjnyi távolságot a tetejüktől), majd a sütőben kb 25-30 perc alatt megsütöttem, amíg fel nem emelkednek és szép aranybarna nem lesz a tetejük. szigorúan ne nyitogassuk a sütőajtót!
zsályás pestóval és grillezett kelbimbóval képzelem. (ehhez képest összetépkedett zsályalevelekkel és egy nagy adag salátával ettem. de így is finom volt..)
figyelem! ha bármilyen összefüggést veszel észre a képen látható tök és a receptben szereplő tök között, az csak a véletlen műve. közük egymáshoz maximum annyi, hogy mindkettőt ugyanazon az asztalon fotóztam. és az is a véletlen műve, hogy éppen ma jár le az e havi vkf forduló, aminek témája vegetáriánus sütőtökös ételek, amit ugyan elfelejtettem, de az utolsó pillanatban eszembe jutott.
(a szakácsok könyve sajtfelfújt receptjét vettem alapul és alakítottam át)
Megosztás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vegasztromania.blog.hu/api/trackback/id/tr1003554119
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
duende 2011.10.31. 11:15:00
Még sohasem készítettem felfújtat. Sajnos nincsenek formáim hozzá. A filozófiáról kedvenc sorozatom kedvenc kapitányának mondatai jutottak egyből eszembe:
Apám mindig azt mondja: "Az aggály és a kétely a jó szakácsok fő ellenségei. A szuflé vagy megdagad, vagy nem. Sehogy sem lehet beleavatkozni. Jobb ha az ember leül és vár, hogy mi lesz a vége."
:)
(Sisko kapitány, Star Trek)
Apám mindig azt mondja: "Az aggály és a kétely a jó szakácsok fő ellenségei. A szuflé vagy megdagad, vagy nem. Sehogy sem lehet beleavatkozni. Jobb ha az ember leül és vár, hogy mi lesz a vége."
:)
(Sisko kapitány, Star Trek)