2009. október 17.
mi legyen a karfiollal?
ahogy leírtam ezt a címet, egy másik kontextus jutott eszembe.. de ez a bejegyzés nem a combunk állapotáról szól, hanem a zöldségről.
gasztromán tevékenységem mostanában időhiány miatt nagyjából kimerül a szendvics-, és salátakészítésben, valamint a mome csütörtöki menzájának élvezetében. még fejben alkotni sincs időm, s energiám. viszont múlt héten már komoly elvonási tüneteim jelentkeztek, ezért elhatároztam, hogy valahogy szakítok időt a főzésre.
az első kör pocsékul sikerült. az ötlettel nem volt baj, de a kivitelezés végére létrejött gasztronómiai eredmény nem méltó e blog hasábjaira, s az olvasóközönség szeme elé. tapasztalatnak jó volt, és ha újra kedvem lesz hozzá, már ezekkel felvértezve látok neki újra.
a következő hadművelet tegnap lett esedékes, egészen konkrét tervvel érkeztem a zöldségeshez. a fő alkotóelemet nem lehetett kapni, viszont megláttam a karfiolokat, és nem bírtam ellenállni. fogalmam sem volt, hogy mi lesz belőle, de olyan szép volt, hogy nem bírtam otthagyni (a véleményeket hál'istennek nem hallom..).
annyira nagy volt (több, mint 2 kilós), hogy két részletben, kétféle étel alapjául használtam fel. az eredeti ötlet pedig marad a következő alkalomra..

hozzávalók:
(4 személyre)
egy nagy karfiol fele
3/4 - 1 l víz és zöldségalaplé
2 ek tejföl
só
frissen őrölt fehérbors
lehelletnyi szerecsendió
reszelt sajt
pirított zsemlekockák
a karfiolt rózsáira bontottam, és megmostam. felraktam főni egy nagy lábosban, majd hozzáöntöttem a zöldségalaplevet (lehet csak vízzel is). megsóztam, megborsoztam, és kb 30 perc alatt puhára főztem. szerecsendióval ízesítettem, a felét leturmixoltam, majd egy kis tálban összekevertem a tejfölt, és néhány kanál levest a hőkiegyenlítés végett, amit aztán a leveshez kevertem (ezzel érhetjük el azt, hogy nem csapódik ki a tejföl).
reszelt sajttal, és pirított zsemlekockákkal tálaltam.

miközben azon gondolkodtam, hogy mi legyen a karfiol másik felével, beugrott c&v tavaszi receptje, ami már akkor is nagyon felkeltette az érdeklődésemet. s mivel volt (van) itthon szilvám, abból kreáltam kiegészítőt.
érdemes kipróbálni ezt az ételt, a karfiol teljesen új távlatokat nyit ebben az állapotában.
hozzávalók:
(4 személyre)
egy nagy karfiol fele
só
frissen őrölt fekete&fehér bors
olívaolaj
kb 6 szilva
vaj
1-2 chili mérettől és ízléstől függően
1-2 gerezd fokhagyma
2 kk cukor/méz
2 szegfűszeg
1/2 csillagánizs
2 csipet fahéj
2 csipet gyömbér
thai green curry fűszerkeverék (citromfű, koriander, római kömény, bazsalikom, lime levél, chili)
1/2 lime leve
a sütőt előmelegítettem 220°C-ra (gázsütőnél 7-8-as fokozat).
a karfiolt nagy rózsáira szedtem, és kb 1 cm vastagságú szeletekre vágtam.
megsóztam, megborsoztam, és mindkét oldalukat bekentem olívaolajjal, majd egy sütőpapírral bélelt tepsibe raktam őket. egyszer megforgatva kb 20-25 percig sütöttem őket (amikor szép barnák, és meg is puhultak).
a szilvákat kis kockákra, a fokhagymákat nagyon apróra, a chilit pedig kis karikákra vágtam. vajon 1-2 percig sütöttem a fokhagymát és a chilit, aztán cukrot szórtam rá, és 1-2 percig karamellizáltam, ezután hozzákevertem a közben mozsárban összetört fűszereket. ezután hozzáadtam a szilvát, és a lime levét. 1-2 perc múlva kész.

A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Beatbull 2009.10.17. 11:22:00
A levesnél, ha nem használsz alaplevet, hanem csak vizet, akkor a karfiol hulladékaiból kifőzheted az ízt és azt használhatod alapléként. Spárgánál pl így szoktuk csinálni, ill. most hétvégén a brokkolival is hasonlóan jártunk el. A brokkolinak ugyanis még több a szára a rózsáihoz képest.