a dagasztás nélküli kenyér és az undok fiú bucijának keresztezése

zsemlét szerettem volna sütni, de könnyebbet, mint a múltkori. ezért a bekevert tészta másfél óra helyett egy éjszakát kelt - próbaképpen (szép, lyukacsos lett). reggel beliszteztem, áthajtogattam. 8-felé osztottam, megformáztam, és sütőpapírral kibélelt tepsibe tettem. ezután kelt még egy órát, majd az előmelegített sütőben (aljában a vízzel félig telt edénnyel) sült 40-45 percet.

a történethez hozzátartozik, hogy volt egy pont, ahol majdnem sírógörcsöt kaptam, mivel egyrészt ragacsos volt a tészta, nehezebb volt vele dolgozni, mint a bucikkal; másrészt nem maradtak buci formájúak, hanem elterültek a tepsiben.. hál'istennek volt, aki a lelket tartotta bennem, és az eredmény végül abszolúte kielégítő lett! sőt, az igazság az, hogy eddigi kenyér-termékeim közül ez ízlik a legjobban: leginkább a ciabattához hasonlít, és finom, ropogós a héja, puha, ízletes a belseje.



hozzávalók 8 lepényhez:

75 dkg liszt
1 ek. szárított élesztő
2 1/2 tk só
5 dl meleg víz
1 dl tej
1 ek. méz

a száraz hozzávalókat elkevertem egy nagy edényben, a folyékony alkotóelemeket pedig egy másikban. aztán összeöntöttem a kettőt, elkevertem, és a fűtőtest mellett kelesztettem. a bevezető szövegben leírtak szerint sütöttem meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.