Békefi Dórát a Nemsüti révén ismertem meg. Vegetáriánus ételeket szállítanak házhoz, de a Jászai Mari téri kis üzletben személyesen is megvehetjük az ételeket és egyéb vegetáriánus finomságokat. Az csak később derült ki számomra, hogy „civilben” a Marie Claire képszerkesztője, vagyis Ő felel azokért a gasztro-fotókért, amikért úgy odavagyok.. Egy almás pite fölött beszélgettünk Dóráék lakásában.


fotó: Erdőháti Áron

 

 

Mióta vagy vegetáriánus?

Már majdnem 22 éve.

És miért lettél az?

Láttam egy vágóhidakról szóló műsort a TV-ben és annyira meghatározó volt, hogy azt mondtam anyunak, hogy nem akarok többet döghúst enni. Állítólag ez volt a szövegem. Eszternek, a húgomnak is van egy – szerinte - sokkal hitelesebb verziója. Azt mondja, hogy az Ő hatására lettem vega, mivel buddhista lett és elhatározta, hogy nem eszik többé húst, én pedig csatlakoztam hozzá. Nála viszont a harmadik napon befigyelt egy mikrós sült kolbász..

A családod mit szólt hozzá?

Az elejétől kezdve nagyon tiszteletben tartották. Anyukám és a nagymamám igyekeztek változatos zöldséges ételeket főzni. És végül is ennek köszönhetően sokkal több zöldséget eszik a családom is.

Könnyen ment az átállás?

Igen. Egyszer álmomban ettem csak húst. Nemrég volt egy vicces történetem. A sógornőm volt Isztambulban és hozott egy édességet, egy fahéjba forgatott henger alakú török puding-szerűséget. Valami furcsa volt, kis rostokat éreztem benne. Azt hittem, hogy valamilyen speciális gyümölcs, amilyet még nem ettem. Mondtam is Verának, hogy keressen rá az interneten, mert nagyon érdekelt, hogy mi van benne. Akkor Vera eltűnt a dolgozószobában, aztán alig merte elmondani, hogy csirkehús van benne.. Szerencsére nem ettem meg az egészet.

Akkor olyan ételeket sem eszel, amiben, vagy ami mellett hús sült?

Nem. Sőt régen azt sem ettem meg, ami egy sütőben sült vele, de ma már ez nem zavar.

 

fotó : Erdőháti Áron


A férjed eszik húst?

Igen.

Ezt hogy oldjátok meg egy háztartásban?

Például Andris nagyon becsomagolja a hűtőben lévő húsokat, hogy ne legyen szaguk, mert azt nem szeretem. És van külön serpenyő és fakanál, amit húshoz használ. Sőt, már a sógornőm is vett külön, pedig nem vagyok háklis.

Hozzáérsz húshoz, vagy András magának főz?

Hozzáérek, de Andris annyira szeret főzni, hogy nincs rá szükség. Sokkal természetesebb lenne, ha mindenki elejtené és elkészíteni magának a húst, amit megeszik, de nem problémázom ezzel. Viszont ha itthon van, akkor megjelenik és megcsinálja magának.

Sosem próbáltad Andrást leszoktatni a húsról?

Áá, nem. Különben is sokkal férfiasabb, ha egy fiú húst eszik. (nevetünk) Egyébként nem eszik egészségtelenül. Sosem akartam megváltoztatni és ő sem szól bele az én dolgaimba. Sőt, a szülei sem. Anyukája nehezen birkózik meg a vega kajákkal, mert korábban nem csinált ilyen jellegű ételeket, de az első perctől figyeltek és igyekeztek mindig valami olyat is főzni, amit tudok enni.



Egy ilyen „vegyes” (vega – nem vega) házasságban kardinális kérdés, hogy esznek-e majd húst a gyerekeitek. Ti hogyan álltok ehhez a kérdéshez?

Mi azt beszéltük meg, hogy a gyerekünk azt eszik, amit akar. A legtöbb gyerek - akit én ismerek - egyébként magától nem is akar húst enni.

Az egy dolog, hogy megbeszéltétek előre, hogy azt eszik, amit szeretne. De az szerintetek menni fog, hogy tényleg hagyjátok Őt dönteni, tehát András ne akarjon húst tömködni a szájába, Te pedig ne akard kivenni?

Szerintem menni fog. András szülei is nagyon toleránsak. Nyilván nem örülnék, ha génmanipulált virsliket adnának Neki, de nem ezen múlik, és amúgy is fogja tudni a gyerek, hogy Ő mit szeretne. És azt sem szeretném, hogy ha elmegy egy közösségbe, akkor rosszul érezze magát. Van olyan barátnőm, akinek a gyerekei vegetáriánusként nőttek fel, a nagyobb már 14 éves, Ő nem is akar húst enni, de a kisebb gyerek meg szeretne, és mondjuk most már a barátnőm is nyitottabban áll a kérdéshez, de régen nem engedte, hogy húst egyenek. Mondjuk nem úgy tűnnek, mint akiknek ez nagy törést okozott volna.

 


Éreztél valami változást a szervezetedben, amikor leálltál a húsról?

Nem, de még csak 14 éves voltam. Akkor inkább Anyuék aggódtak, hogy nem lesz-e fehérjehiányom, vagy valamilyen más hiánybetegségem, amit nem tudnak kimutatni, de lehet mindent pótolni, csak oda kell figyelni. Meg féltek attól, hogy vérszegény leszek.

De nem lettél.

Nem. Mondjuk sosem voltam egy duzzadó lány, lehet, hogy nagyobb mellem lenne, ha nem hagytam volna abba a húsevést. (nevet)

22 éve mit tudott enni egy vega?

Anyukámék főztek. Apukám isteni meleg szendvicseket csinált, de mindig kolbásszal. Amikor vega lettem, akkor csinált nekem hús nélkül, és nem volt olyan finom. Ezután kezdtünk kísérletezni vega meleg szendvicsekkel, ezeket főleg én csináltam. Aztán egy barátunk mondta, hogy annyira jók, miért nem csinálunk egy szendvicsezőt. Akkor merült fel először a Nemsüti gondolata.

De volt egy másik előzmény is..

Igen, anyukámnak volt egy ruhaüzlete a Jászai Mari téren, a Lurkó. Ebből aztán bizományi lett, de egyre több hasonló bolt nyílt és egyre kevésbé ment, ezért váltani akart. Gondolkodtunk, hogy mibe lehetne belevágni, anyukám kitalálta, hogy legyen szendvicsező, én pedig, hogy legyen vega. Akkoriban csak a Paulayba tudtunk járni a falafeleshez, amikor gyorsan akartunk valamit enni suli után.

Akkor tulajdonképpen egy szendvics- és salátabárként indult a Nemsüti, és utána nőtte ki magát ételszállító vállalkozássá?

Igen, az elején én is ott dolgoztam, a legtöbb szendvicskrémet én találtam ki, azok közül még van, ami most is van a boltban.

Mondasz egyet?

Például a sajtos, amit Anyu már átalakított és sokkal finomabb lett. Többféle sajt van összedarálva szárított paradicsommal és tejföllel összekeverve. Sajnos kevés vegán szendvicskrém van, bár már jobban figyelünk erre. Amikor kezdtük, akkor még a vegán dolog nem volt annyira a köztudatban meg laktózérzékenyek sem voltak olyan sokan. Én hál’ istennek ehetek ilyeneket.

És akkor eszel is. Tojást is?

Sütiben eszem. De egyébként nem nagyon. Te nem eszel tojást?

Néha. Időszakaim vannak.

Én csak sütiben. Egyébként mostanában egyre több vegán sütivel kísérletezem.

Ezek szerint a Nemsütiben figyeltek arra, hogy vegetáriánusok és vegánok is tudjanak enni?

Igen, mindennap van valami vegán, és külön kérésre is főzünk vegán ételeket. Régen Anyu egy embernek is főzött külön.

Együtt találjátok ki a menüt?

Nem, régen Anyu találta ki, aztán volt egy időszak, amikor én csináltam, most pedig Andris. Az alapelv az, hogy van mindig egy vegán és egy nehezebb, szénhidrátban gazdagabb főétel, hogy ha valaki nem vega és több kalóriára van szüksége, akkor az is tudjon enni. Úgyhogy nem mindig könnyű összeállítani. És mostanában Andris rakja össze a menüt és átküldi mindenkinek, Anyunak, a szakácsnőnek, meg nekem.

Aztán van egy bólintás?

Igen. Vagy nincs és akkor Andris cirkuszol, hogy nem igaz, hogy nem foglalkozunk a menüvel.

Ezt beleírhatom?

Bele. (nevet) Aki a Nemsütibe jár, az tudja, hogy milyen vérmérsékletű család vagyunk.

Az teljesen átsüt mindenen, hogy a Nemsüti milyen családias. Mint egy kibővült család, vagy egy baráti kör törzshelye.

Igen, amikor szabin vagyok, majdnem mindig ott kajálok és mindig találkozom barátokkal, ez tök jó.

 


A név egyébként honnan jött?

Az idősebb húgom találta ki. A „Süti, nem süti” c. Woody Allen filmből jött, mert ott annyira beindult a családi vállalkozás. Másrészt, amikor kezdtük, nem volt süti. Egy-két kivételtől - például a karamellizált padlizsántól - eltekintve nem használunk cukrot, és akkor is csak finomítatlan barna cukrot. Az elején az egyik alapelvünk volt, hogy semmiben ne legyen cukor, a levesekben pedig ne legyen rántás. Ezt most is tartjuk, lisztet is csak a tésztáknál használunk.

Csak vegetáriánusok rendelnek Tőletek?

Ellenkezőleg, igazából kevés vegetáriánus rendel tőlünk. Általában azok választják a Nemsütit, akik könnyebb ételeket szeretnének enni, több zöldséget, egészségesebbet. Soha nem használunk maradék zöldségeket, mindent frissen vásárolt alapanyagokból főzünk. Amiből tudunk, veszünk bio-t, de az már egy más árkategória.

Piacon vásároltok?

Igen, meg van egy zöldséges beszállítónk a nagybaniról. De a Hunyadit szeretjük a legjobban.

Igen, én is.. A dabasiak a kedvenceim.

Nekünk is! Egy csomó ismerősünk is odajár. Mesélte múltkor egy barátnőm - akkor épp nagy környezettudatos periódusban volt és mindent 50 km-es körzeten belül vett -, hogy ment a dabasiakhoz, hirtelen szívdobogást kapott, és megkérdezte, hogy hány km-re van Budapesttől. Mondták, hogy 40, és annyira boldog volt, hogy továbbra is vásárolhat náluk.. (nevet) De tényleg ők a legjobbak. Lila paprika, sárga cukkini, fekete paradicsom.

Egy vegának fontosak a zöldségek, tehát alapvető a piac. Ezen kívül hol tudod beszerezni azokat az alapanyagokat, amiket használsz?

Vásárolok a Culinarisban és bioboltban is, és jó lenne zöldségekből is csak otthon termesztettet, vagy bio-t venni. Juli barátnőm - aki szintén vega - mondta, hogy nagyon érzi magán a különbséget, amióta csak biozöldséget eszik.


 

A szerkesztés és a Nemsüti mellett marad időd otthon főzni?

Inkább sütök. Sokat. Tegnap például sajttortát sütöttem. Vettem egy nagyon jó sajttortás könyvet, abból kombinálom a recepteket. Amit tegnap csináltam, az három receptből van összegyúrva. Az utóbbi időben nálunk inkább Andris főz. Isteni zöldséges kajákat csinál.

Akkor szerencsés vagy. Hétvégén se főzöl?

Hétvégén meg családozunk, és anyukám főz vasárnap. Múltkor csinálta a kedvencünket, a hacsapurit, grúz sajtos lepényt. Régen csinált néha a Nemsütiben, nagyon-nagyon munkás, de isteni.

Budapesten vannak olyan éttermek, ahová szívesen jársz és tudsz vegát enni?

Több helyen ettem finomakat már, például a Soul Caféban a Ráday utcában, vagy múltkor a Hüttében a Szabadság téren. Grillezett sajtot ettem, isteni finom volt, meg ott finomak a szendvicsek is. Egyébként bárhol tudok enni, nem vagyok olyan válogatós. Jó, azért olyan helyre nem megyek, ahol csak rántott sajtot tudok enni. Mert régen csak az volt. Szerencsére a nagymamám istenien főzött, mindig kísérletezett, zöldséges dolgokkal is. A levesek a Nemsütiben, az a nagymamám iskolája. Sárié, Ő anyukám édesanyja volt. Még most is használom a szakácskönyvét. Főleg sütéshez, de ez az almás pite is az Ő receptje. Olyan jó recept, hogy a szakácsunk, Gyöngyi is már csak így csinálja.

A 22 év alatt, amióta vegetáriánus vagy, láthattál egy fejlődést vegetáriánus szempontból.

Igen, de azért még van hova fejlődni. Nyáron volt egy nagyon jó kezdeményezés a Két Szerecsen részéről, két hétig Maki vegetáriánus receptjeiből lehetett náluk enni. Sajnos nem tudtunk elmenni, pedig nagyon kíváncsi lettem volna, mert az egyik ételt mi is főzzük.

Igen, azt láttam, hogy Makitól Ti is szoktatok recepteket kölcsönözni. Kapcsolatban vagytok?

Igen. Az első találkozásunk elég vicces volt, ők szólítottak meg engem az utcán, hogy „Te vagy az, Nemsüti?” Rögtön annyira közvetlenek voltak, mintha már régen ismernénk egymást. Kiderült, hogy szoktak a Nemsütiben enni. Egyszer használtuk Maki egyik vegán sütireceptjét, utána pedig konkrétan megbeszéltük Vele, hogy minden héten lesz egy recept Tőle. Nagyon szuperek a receptjei, mondjuk a szakácsnő mindig iszonyatosan izgul. Maki nagyon sok mindent kitalál, bár azt mindig mondja, hogy nincs olyan, amit csak egy ember talál ki. Egyébként pedig nagyon segítőkész és jó fej.

A vegetáriánusok között vannak olyanok, akik emellett odafigyelnek arra is, hogy egészségesen étkezzenek. Te figyelsz erre?

Igyekszem. Kamasz koromban nem mondom, hogy annyira odafigyeltem, iszonyú sok csokit ettem, de most már sokkal tudatosabb vagyok.


Megosztás

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vegasztromania.blog.hu/api/trackback/id/tr743554118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zizi 2011.10.25. 09:30:00

Szuper interjú! Gratulálok!