Harcsa Veronikával jógaórája után beszélgettünk a Hattyúház emeleti kávézójának zöld kertjében, két málnás smoothie fölött.



fotó : Nagy Bence

Mióta vagy vegetáriánus?

Lassan 10 éve lesz, 18-19 éves korom körül kezdtem az egészet. Bár az első 1-1 1/2 év még nem volt annyira kimondott, akkor előfordult 2-3 havonta, hogy ettem egy kis húst.

És miért döntöttél úgy, hogy elhagyod?

Ez furcsa módon egy nagyon nehéz és sok szempontból elég rossz időszaknak a nagyon jó maradványa az életemben. Érettségi környékén nem voltam tisztában önmagammal, önértékelési problémáim voltak meg testképzavarom. Mondhatom azt is, hogy anorexiás voltam, tehát így néztem ki, mint most és abból lefogytam 10-12 kilót. Nem volt olyan súlyos, hogy kórházba menjek vele, de azért elég rosszul néztem ki a környezetem szerint, én meg persze örültem ennek. A fogyókúrák miatt sokféle diétát kipróbáltam. És egyszer elhatároztam, hogy két hétig nem eszem húst.

Próbaképpen?

Igen, csak, hogy kipróbáljam, hogy milyen. És akkor a két hét leteltével rájöttem, hogy egyáltalán nem hiányzik. Akkor azt gondoltam, hogy menni fog, ameddig megy, és azóta is így maradtam. Nem gyönyörű gondolatok, meg állatvédő megfontolások alapján kezdtem, hanem egy rossz pszichés időszakban volt egy fogódzkodó, amiből kisült valami nagyon jó dolog, mert utána rendbe jöttem lelkileg. A vegetarianizmus megmaradt és szép lassan elkezdtem átgondolni, hogy mi is ez. Utánaolvastam, utánanéztem, hogy mire kell odafigyelni, és egyre inkább megéreztem, hogy lelkileg milyen jó, és mennyivel könnyedebb így az ember.

Tehát akkor az, hogy vegetáriánus lettél, közrejátszik abban, hogy lelkileg is jobban lettél, vagy ez két teljesen különböző dolog?

Szerintem igen. Nem kötném csak ehhez, az egy folyamat volt, amíg ki tudtam jönni a testképzavarból, de én határozottan jobban érzem magam lelkileg vegetáriánusként. Ez az első pillanattól kezdve így van, anélkül, hogy nagyon mélyen bele akarnék menni abba, hogy fú, most akkor aki húst eszik, az állatot öl. Én nem vagyok ilyen kategorikus, vagy szigorú, szerintem aki szereti a húst, vagy kívánja, az egyen, legfeljebb figyeljen oda, hogy honnan jön az a hús. De nekem nem hiányzik egyáltalán és lelkileg nagyon jól érzem így magam.

Testileg is érzel változást azóta, hogy elhagytad a húst?

Igen. Ezt a bizonyos könnyedség-érzést biztos, hogy mindenki ismeri, aki vegetáriánus. Könnyebb az emésztés és a vegetáriánus életmód kevésbé megterhelő a szervezetnek. Igen, jól érzem magam, és azokhoz a fizikai tevékenységekhez, amiket én végzek – jógázom -, nagyon passzol a vegetarianizmus.

Előbb volt a vegaság, és aztán a jóga, vagy fordítva történt?

Előbb volt a vegaság, és aztán jött a jóga. Szerintem aki vegetáriánus lesz, és komolyan gondolja, az átmegy egy kis átalakuláson és nyitottabbá válik lelkileg, testileg, szellemileg. Én egyébként nem szeretem túlmisztifikálni ezt az egészet, ez egy döntés a részemről, egy életforma, ami nekem nagyon bejött. Más is próbálja ki, hátha neki is bejön. Van, akinek nem jön be, azt tudom. Az is óriási élmény volt nekem, ahogy kibontakoztak az újabb és újabb ízek, ahogy mentem mélyebbre és mélyebbre a vegetarianizmusban. Az ember rákényszerül ilyenkor, hogy elkezdjen olyan ételeket is enni, amilyeneket addig nem, hogy változatos legyen az étkezés és benne legyen mindenféle alapanyag. Én például akkor fedeztem fel a gabonákat, amikor vega lettem. Hogy lehet puliszkát főzni, és nem csak egyféle lencse van, meg van zab, köles, és hogy ezeket lehet keverni.

Hogy érzed, ez most így fog tartani, vagy esetleg megadod annak az esélyét, hogy egyszer visszajön a hús?

Egyáltalán nem érzek arra most esélyt, vagy késztetést, hogy bármikor újra húst egyek. Egyetlen egy dolgot tudok elképzelni, ha a szervezetem máshogy dönt, például egy terhesség kapcsán. Van olyan ismerősöm, aki eltökélt vegetáriánus volt és a terhessége alatt egyszerűen annyira kívánta a húst, hogy be kellett hódolnia. Ezt én sem tudhatom előre, lehet, hogy így lesz. Nem tartom valószínűnek egyébként.

Ha már a terhesség szóba került, hogy ha gyerekeid lesznek, akkor őket hogyan fogod nevelni?

Ez egy nagy kérdés. Én még nem állok ez előtt a döntés előtt és emiatt nem is gondolkodtam még ezen túl sokat. Nyilván ahogy az ember saját magával szemben felelősségteljesen meghozza ezt a döntést, ugyanúgy, vagy még jobban kell meghozni a gyerekekkel szemben. Én amikor vegetáriánus lettem, sok dolgot elolvastam ezzel kapcsolatban, és szerintem ezt mindenkinek meg kell tennie saját magával szemben. Hiszen tudjuk, hogy könnyű hibákba esni, könnyű kizsigerelni a szervezetet, és nem megadni magunknak fontos dolgokat, ugyanezt százszor annyira végig kell gondolni a gyerekekkel kapcsolatban. Nyilván attól is függ majd, hogy a férjem hogy áll ehhez, vagy eszik-e húst.

Illetve, hogy a gyerek akar-e.

Igen. Nagyon liberálisan állok az egész kérdéshez, tehát biztos, hogy nem fogom megtiltani a gyereknek azt, hogy húst egyen, és az is biztos, hogy beszélni fogunk erről. Meg nyilván nem lesz minden nap hús, még ha lesz is, hogy lássa azt, hogy lehet anélkül is. Egy kisgyerek nyilván nem tudja még eldönteni, maximum jelezni tudja.

A családod hogy fogadta a hírt, amikor kiderült, hogy vegetáriánus lettél?

A nagynéném például megijedt, nyilván azért, mert nem tudott róla sok mindent. Az emberek sokszor előítéletesek, mert nem tudják, hogy mi is ez az egész, csak hallottak néhány rossz történetet. Aztán rájött, hogy tulajdonképpen ez egy jó dolog, amikor látta, hogy én jól érzem így magam és nincs semmi bajom. Az anyukám nagyon pozitívan fogadta, mert bár ő eszik húst, szerintem, ha most lenne fiatal, akkor simán lehet, hogy vegetáriánus lenne, mert nagy zöldséges, nagy főzelékes. Biztos nyitottság kérdése is.


fotó : Glódi Balázs

Gyerekkorodban volt esetleg előzménye annak, hogy majd ez lesz a későbbi sorsod? Mert én például kevés húst ettem gyerekként is.

Visszagondolva volt előzménye, igen. Én is elég kevés húst ettem, és úgy emlékszem vissza, hogy inkább a fehér, könnyű húsok voltak azok, amiket szerettem és sosem voltak ellenemre a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék. Bár vannak nagyon pozitív húsos emlékeim egyébként. (nevet) Emlékszem, hogy az első években még kísértett is egy szalonnasütésnek az emléke. Nem is szalonnát sütöttünk, hanem házi kolbászt és annak olyan illata volt, meg olyan ropogósra sült, hogy sokáig eszembe jutott.

Hogyan oldod meg napközben az étkezéseidet? Elég nehéz lehet a sok koncert és utazás miatt.

Kell rá energiát fordítanom, mert nagyon hektikusan élek olyan szempontból, hogy minden nap és minden hét más. Nyilván alapszabály, hogy az ember a bevásárláskor odafigyel. Az, hogy valaki vegetáriánus, az egy dolog és azon túl vannak azok az emberek, akik vegetáriánusok és még figyelnek az egészségre is és arra, hogy milyen alapanyagokból készítik az ételt, vagy hogy hol vásárolnak. Én azok közé tartozom, akik nagyon élvezik azt, hogy ha egészségesen étkezhetnek. Nekem az, hogy például ebben a turmixban nagyon sok gyümölcs van, már egy pozitív élmény a napban. Kell rá energiát fordítani, de nekem ez jól esik, mert élmény jót és finomat enni. Sajnos ritkán van időm arra, hogy főzzek és azt vigyem magammal, de van egy ételrendelő hely, ahonnan vegetáriánus és vegán dolgokat is lehet rendelni, és nagyon-nagyon bevált nekem.

Melyik ez a hely?

A Sattvafood. Tőlük szoktam rendelni minden héten többször és szuper kis műanyag dobozokban hozzák, amit én utána visszaadok nekik, tehát még szemetet sem gyártunk. Ráadásul abban a műanyag dobozban el is tudom vinni akár, ha vidékre utazunk. Előbb-utóbb mindenki kiismeri a kis szigeteket a városban, hogy mit érdemes útba ejteni. Próbálom úgy megtervezni a napomat előre, hogy azt is végiggondoljam, hogy hol fogok majd enni.

Neked mik ezek a szigeteid?

Például a Govindának a kifőzdéjét nagyon szeretem az Egyetem térnél, ott fantasztikusan jó kaják vannak. Vagy itt a Moszkva téren eszembe jut a Brunch, ahol mindig van nagyon jó vegetáriánus szendvics szuper alapanyagokból, tehát nem egy fehér zsemle sajttal, hanem különféle cipók zöldségekkel, salátával. De rengeteg főzelékes is van már a városban és a kifőzdékben is szinte mindig szokott lenni legalább egy normálisabb saláta, vagy egy zöldségkrémleves. Egyébként meg szerintem ma már nem annyira bonyolult akár rohanva enni, jobb a helyzet, mint amilyen lehetett 20 éve.

Azt jól érzem, hogy az indiai ízeket eléggé kedveled?

Nagyon! Mondjuk ha indiai, az inkább egy beülős vacsorázást jelent, annyira izgalmasak az indiai ízek, hogy arra érdemes rászánni egy estét, és kipróbálni néhány fogást.

És szoktál esetleg otthon főzni indiai ételeket?

Odáig még nem merészkedtem el, szusit viszont már készítettem otthon. Az egy fantasztikus dolog, ha valaki ezeket el tudja készíteni egyedül, meg vágyom is rá, talán majd egyszer lesz rá egy kicsit több időm. A Quartetemmel nemrég jártunk Indiában. Borzasztóan vártam az utat, mert ott a vegetarianizmus sokkal-sokkal mélyebb jelentőségű, sokkal összetettebb, és a kultúrának alapvető része. Mondanom sem kell, hogy elképesztően jókat ettünk, de óriási hatással volt rám az is, ahogyan az ott élőket láttam. Megértés és öröm sugárzik a tekintetekből, és még a legszegényebbekből is árad valamiféle belső elfogadás, életszeretet. Biztosan nem véletlen, hogy pont az ő világukban kapott ilyen fontos szerepet a vegetarianizmus.

Olvastam, hogy a 2008-as vegetáriánus fesztiválon felléptetek hárman, mint Harcsa Veronika Vegetáriánus Trió. Erről mesélnél egy kicsit?

Ez egy egyszeri alkalom volt, illetve kétszeri, mert a 2009-es vega fesztiválon is felléptünk. Egy kicsit csaltunk, ugyanis a gitáros nem volt vegetáriánus, ezt így utólag bevallhatom, de a nagybőgős a Quartetemben vegán. Ez nekem egy nagyon jó kis plusz, hiszen ha utazunk, akkor van még egy valaki, aki miatt oda kell erre figyelni, úgyhogy van egy partnerem ebben a zenekarban. És nyilván ez neki is egy szívügy volt, hogy ott lehessünk és felléphessünk, meg nekem is. Így lettünk a vegetáriánus trió, de ez egy teljesen alkalmi ügy volt.


fotó : Vancsó Zoltán

Említetted, hogy odafigyelsz arra, hogy hol vásárolsz, mit vásárolsz. Hol vásárolsz?

Itt lakom a II. kerületben, és a közelben van egy jó közért, ahol megbízható a zöldség-, gyümölcsáru, van egy csomó biotermék, vannak mindenféle pástétomok, meg krémek bioalapanyagokból, lehet kapni szójatejet. Hál' istennek ma már egy jobban felszerelt közértben tök jó dolgokat be lehet szerezni. Persze, hogy ha van időm, meg útba esik, akkor a Fény utcai piacon vásárolok, meg vannak jó kis gyógynövényboltok. Jó kitapasztalni, hogy hol lehet hozzájutni termelői dolgokhoz az ember környezetében.

A párod eszik húst?

Sosem jártam vega fiúval, mégsem jelentett ez soha problémát. Valószínű nem is érdekelne egy olyan férfi, aki nem nyitott, vagy nem toleráns annyira, hogy ezt a döntésemet elfogadja, és megértse, hogy tőlem nem várhat húsos ételeket.

Tehát akkor nem főzöl húst?

Nem, nem szeretek. Ez sem annyira kategorikus nálam, de ha egy mód van rá, akkor inkább nem.

Olyan ételt eszel, ami esetleg húshoz ért?

Nem, és azt vettem észre, hogy sokkal-sokkal érzékenyebb lettem a hús-ízre, amióta tartósan nem eszem. Régebben szerintem nem vettem volna észre, hogy mi az ami együtt főtt és mi az ami nem főtt együtt, de most az első falatnál egyértelmű. Nagyon idegen íze van és nem kívánom egyáltalán.

Ha vendégségbe mész és mondjuk nem tudják rólad, hogy vegetáriánus vagy, akkor azt hogy oldod meg? Szólsz előre?

A legtöbben tudják, és ha ezt az ember előre kommunikálja, persze nem úgy, hogy „tessék nekem vegát főzni”, hanem úgy, hogy „nyugodjatok meg, nekem egy köret is jó, csak tudjatok róla, hogy nem fogok húst enni”, akkor szerintem ezzel nincs gond. Nem csinálok olyat, hogy csak azért, mert nekem főztek húst, akkor eszem belőle. Emlékszem, hogy az elején egyszer voltam Németországban nagyon kedves ismerősöknél, egy 60-as házaspárnál, akik konzervatívabban álltak a kérdéshez és ők például nem értették meg. Kerti steak-sütéssel vártak minket, gyönyörű szép vastag húsokkal, szívüket-lelküket beleadták. Próbáltam nekik elmagyarázni, hogy én vegetáriánus vagyok, nem eszem húst, és akkor erre az volt a válasz, hogy „ja, jó, akkor te csak egy kicsit kapsz”. Persze akkor megettem azt a kis darab húst, mert láttam, hogy nagyon nem értik, hogy miről van szó, de ez még a legelején volt. Ma pedig már nem enném meg azt a kis darabot sem. Szerencsére nem is kerülök ilyen helyzetbe. Nem várom el azt soha, hogy a másik külön főzzön nekem, ha vendégségbe megyünk. Tényleg jól el tudok lenni salátával, meg egy finom körettel.

És Te szoktál vendégséget csinálni?

Igen.

És akkor vega ételeket készítesz?

Igen. Például tavaly ünnepeltük a Quartetem ötéves születésnapját, nemrég pedig az új lemezünk felvételének a befejezését. Ilyenkor a zenekar tagjai átjönnek hozzám, és akkor nemcsak hogy vegetáriánus ételt készítek, hanem igyekszem vegánt, Zoli miatt. Soha senki nem panaszkodott még. Nagyon szeretek például arab jellegű, csipegetős tálakat készíteni sokféle krémmel, hummusszal, padlizsánkrémmel, túrókrémmel, és zöldségekkel, kuszkusszal, falafellel. Emlékszem, egyszer voltunk az Erik Sumo-val Tel Avivban, és ott hatalmas élmény volt, hogy kiraktak elénk 20-féle kis tálkát más-más kajákkal. Az egy közösségi élmény is, ezt többször bevetettem már otthon is, amikor jöttek át barátaim és soha senki nem panaszkodott és senki nem kérdezte, hogy mikor jön majd a rántott hús. (nevet)


fotó : Erdész Ádám

Odafigyelsz, hogy egészségesen élj, jógázol. Hogy állsz a böjttel?

Nem vagyok egy nagy böjtös, bár már többször utánaolvastam és kíváncsiság is van bennem. Gyümölcsnapot szoktam tartani, vagy ha rendszeres, kúraszerű dolgokról van szó, akkor azt inkább a jógában szoktam keresni. A múlt előtti hetem az például magamhoz képest nagyon laza volt, volt egy csomó szabadidőm, és akkor elhatároztam, hogy minden nap elmegyek jógázni, sőt volt olyan nap, hogy reggel is és este is elmentem. És az fantasztikusan jót tett.

És ilyenkor, amikor fél10-re mész jógázni, akkor feltételezem, hogy nem eszel előtte.

Nem. Nekem ez nehéz, mert egyébként nagy reggelis vagyok.

Miket szoktál reggelizni?

Vagy joghurt-müzli-gyümölcs vonal, vagy zabpelyhet gyümölccsel, magvakkal. Hétvégén pedig nagyon jól esik jobban megadni a módját, és akkor szoktam 11-kor óriási nagy reggelizéseket csapni, vagy a teraszon, vagy pedig nagyon szeretek elmenni reggelizni, szerintem az egy isteni hétvégi program.

Hova?

Nem olyan rég költözködtem, tehát ez most épp változóban van, de például a IX. kerületben a Ráday utcában volt az egykori Eckermann, most már Jedermann (vágjuk rá egyszerre) kávézó, ott volt fantasztikus reggeli. Legutóbb pedig a Pastramiban voltam. Az egy nagyon jó példája volt annak, hogy milyen jól is hozzá lehet állni a pincérek részéről a vegetáriánus kérdésekhez. Volt az étlapon angol reggeli, kis kolbászkákkal, meg sült szalonnával és kértem egy olyat, hogy ezeket helyettesítsék egy kicsit több babbal, meg egy kicsit több grillezett paradicsommal, és egy isteni vega angol reggeli tálat kaptam. Egyébként sok helyen van már színvonalas reggeli a városban. Mostanában, amióta van egy kis teraszom, ami az erdőre néz, inkább otthon reggelizem, de nagyon szeretek elmenni is.

Van kedvenc éttermed a városban?

Nagyon sok van és nemcsak vegetáriánus helyek, múlt héten voltam például az M étteremben. Bár általában 1 vegetáriánus fogás van a 6 főétel közül, a vegetáriánus meglepetés, de az jól ki van találva és mindig valami kreatív dolog. Bár most az M a legutóbbi élményem, de nagyon szeretem a Klasszt, vagy az Abszintot, hogy ott a környéken maradjunk; nagyon szeretem a különböző kultúrákra tipizált éttermeket, akár szusizni, akár indiai étterembe menni, de az olasz konyhában is rengeteg vegetáriánus étel van.

Fontosnak tartod, hogy elmondd magadról, hogy vegetáriánus vagy, hogy mit képviselsz és ezzel esetleg hatsz másokra?

Szerintem az fontos, hogy elmondom. Mondjuk az étkezésem egy kicsit már bulvárba hajló téma, tehát semmi köze a foglalkozásomhoz. De mondjuk, hogy ha valaki rám néz és azt látja rajtam, hogy ez a lány, úgy tűnik, hogy rendben van, csinálja a dolgát és összeszedett, aztán pedig megtudja, hogy vegetáriánus vagyok, akkor lehet, hogy egy pozitív képe lesz, vagy összekapcsolja, és még az is lehet, hogy ez hozzáad valamit az ő életéhez. Tehát én szívesen elmondom ezt bármelyik interjúban és szóba is hozom, hogy vegetáriánus vagyok, és hogy jógázom, de nem térítek, tehát mindenki egyen úgy, ahogy diktálja a szíve meg az elképzelései.

Megosztás
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vegasztromania.blog.hu/api/trackback/id/tr523554110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.