2010. május 28.
diósült
17 évesen kundera: a lét elviselhetetlen könnyűsége c. könyvvel kezdtem a „cetlizős” időszakomat. Különböző színes post-itekkel jeleztem azokat az oldalakat, ahol valami tetszett, vagy nem akartam szabadulni mondanivalójától. aztán ahogy teltek az évek, lett, amelyik számomra elvesztette fontosságát, volt, amelyik ugyanúgy megszólított, és lett olyan is, amire újonnan találtam rá. a helyzet az, hogy szakácskönyvet ugyanígy olvasgatok. ahol tetszik valami, és olthatatlan vágyat érzek, azt bejelölöm. aztán vagy megcsinálom egy szűkös időintervallumon belül, vagy elfelejtem. az újralapozgatás során pedig nem egyszer fordult már elő, hogy nem értettem, mit jelöltem be, mert nem tetszett semelyik recept sem az oldalon.
az „öt világrész vegetáriánus konyhája” c. könyvet lapoztam át valamelyik nap, és próbáltam megfejteni néhány jelölést, illetve sóhajtottam mélyeket és indult meg a nyálelválasztásom néhány más étel leírását olvasva. ez a recept (mrs myrtleberry diósültje) akkor is és most is nagyon hatott. megmagyarázhatatlanul elköteleződtem a csonthéjasokkal készült sültekkel kapcsolatban.. azon túl, hogy finom, tele van fehérjével, és nem utolsó sorban egy húsimádó tányérján is megállja a helyét.
hozzávalók:
(6-8 személy)
250 g dió + mogyoró + mandula + kesudió + szezámmag
1 nagy fej hagyma
400 g hámozott paradicsom
2 tojás
150 g ementáli sajt
1 tk friss kakukkfű
2 tk friss zsálya
½ tk friss menta
1 ek friss petrezselyem
1 tk mustár
1 tk friss citromlé
só
frissen őrölt bors
vaj a forma kikenéséhez
sütőpapír
hosszúkás (min. 50 dkg kapacitású), vagy 20 cm átmérőjű kapcsos tortaforma
a diót, kesudiót, mogyorót, mandulát száraz serpenyőben néhány percig pirítottam. miután kihűltek, a robotgépben durvára daráltam.
a sütőt előmelegítettem 180 °C-ra (gázsütőnél 4-es fokozat). a formát kivajaztam, kibéleltem sütőpapírral, majd azt is kivajaztam.
A hagymát és a zöld fűszereket apróra vágtam, a paradicsomot lecsöpögtettem (a levéből pikáns szószt lehet készíteni a sült mellé, én most megittam), feldaraboltam, a sajtot lereszeltem.
egy tálban összekevertem a megpirított keveréket, a hagymát, a paradicsomot, a sajtot, a fűszereket, a tojásokat, a mustárt, a citromlevet, majd a sütőformába öntöttem, és elegyengettem a tetejét. kb. 45 percig sütöttem, amíg a teteje aranybarna nem lett, és jól át nem sült. kicsit kihűtöttem, így jobban kezelhető.
nagyon finom paradicsomszósszal is, ahogy celia ajánlja, de szerintem legalább annyira illik egy lollo-ból, nektarinból és kéksajtból álló saláta.
Megosztás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vegasztromania 2010.05.28. 17:41:00
:)
Zizi 2010.05.28. 17:41:00
Hmmm, de jó most visszagondolni a tegnapi vacsorára! Nyam-nyam!
olzka 2010.05.28. 17:41:00
ORsi 2010.05.28. 17:41:00
flatcat 2010.05.28. 17:41:00
Mindenképpen meg kell sütnöm. :)
beatbull · http://www.kiserletikonyha.hu 2012.01.22. 21:01:17
Mondtad, hogy összetartás miatt került bele tojás. Azon gondolkodtam, hogy esetleg tahinivel is össze lehetne tartatni a tojás helyett - ha már úgy is van benne szezám.