Na nem a főzés körülményei, hangulata volt olaszos, hanem az ízvilág lett az. A lencse tavaly januárban indonéz curry formájában került az asztalra, de mivel sok minden megváltozott azóta, új energiákra, új ízekre vágytam. Bejött. Azzal a lendülettel, amelyikkel elengedtem a tavalyi évet, válogattam össze az egytálétel komponenseit. Lazán, de magabiztosan, szeretettel. Ahogy a 2016-os évet is megélem majd. Feltételezem, hogy ma már mindenki lencsézett, sebaj, a recept más napokon és jövőre is megállja a helyét! ;)

Lencse olaszos hangulatban

lencse.jpg

Hozzávalók
6-8 adag
(1 csésze = 250 ml)

1 csésze lencse és 1 csésze puy lencse egy éjszakára beáztatva
2-3 ek olívaolaj
2 lila hagyma kockákra vágva
3-4 gerezd fokhagyma apróra vágva
1 sárga kaliforniai paprika
1 közepes édesburgonya meghámozva, kockákra vágva
1 cukkini kockákra vágva
700 ml paradicsom passata
100 ml száraz fehér bor (opcionális)
oregánó
2 csokor petrezselyem apróra vágva

frissen őrölt bors
(fűszerekben lehet még menőzni, nekem ez most pont jó volt így)

Az olívaolajon kb 5 percig sütöttem a lila hagymát és a fokhagymát, majd hozzáadtam a paprikát és 2 percig sütöttem. Hozzáadtam az édesburgonyát, átforgattam, majd felöntöttem egy kevés vízzel. Sóztam, borsoztam, és fedő alatt 10 percig pároltam. Közben a lencséket 5 perc alatt megfőztem sós vízben. Leszűrtem, félretettem.
A zöldséges keverékhez hozzáadtam a cukkinit, a paradicsom passatát, és a bort (vagy egy kevés vizet), az oregánót, majd 6-7 percig főztem. A végén hozzákevertem a petrezselymet.

(Zenei aláfestés: Tove Lo)

 

 

Az úgy volt, hogy nagyon rég nem írtam a blogra. Írtam viszont a facebookra, és most is az a fő kommunikálós területem (csak szólok). Mert bármi van, telefon elővesz, fotó kattint, pár sor leír, infó megoszt. Gyors és kényelmes, és segíti az őrült és telített életemben a Veletek való kapcsolatot és a missziót. De hiányzik a blog, és úgy érzem, hogy a gyors kisszínes mellett igényem van a lassabb, terjedelmesebb formára is, így megpróbálom visszacsepegtetni az életembe. És a Tiétekbe is. A hétvégén megfőzött átvariált bableves tökéletes alany erre, mert annyira jól sikerült, hogy mindenképpen szeretném megosztani.

Az úgy volt, hogy múlt héten két ételre kívántam rá : egy kapros-fokhagymás-juhtúrós rakott krumplira (ez is isteni lett!) és egy jó tartalmas vegyes zöldséglevesre. Nagyjából be is vásároltam hozzájuk, de aztán jött a piac. És a piac mindent megkavar (mondjuk az a dolga). Mert kedvenc dabasi árusaimnál megláttam a tarka babot, és ott, abban a pillanatban elvesztem. De a fejemben egy gyors algoritmus lebonyolítása után megszületett a metamorfózis: a füstös brokkolis bableves gondolata. Hazamentem (addigra a recept a fejemben volt), és nekiláttam.

Füstös brokkolis bableves

bableves_1.jpg

Hozzávalók:

250 g tarka bab (ezt nem kellett beáztatni, csak addig, amíg a zöldségeket megpucoltam)
2-3 babérlevél
1 ek olívaolaj
1 tk füstölt paprika
1-2 lila sárgarépa (teljesen jól működik a sárga sárgarépával is, de ezt is megláttam, és muszáj volt beletennem) karikákra vágva
1/2 kis zeller kockákra vágva
1 kis fej brokkoli rózsáira szedve
1-2 gerezd fokhagyma apróra vágva
1/2 húsos zöld paprika csíkokra vágva
1/2 húsos erős zöld paprika csíkokra vágva
só, bors
250 ml paradicsom passata (ezt meg a hűtőben láttam meg, maradt egy tésztából. hirtelen ötlet volt, de megadta a lelkét, savanyúságát a levesnek)
1 csokor petrezselyem apróra vágva
tejföl, vagy sűrű joghurt a tálaláshoz

bableves_hozzavalok.jpg

Az úgy van, hogy mivel nem tudtam, hogy ennek a babnak mennyi a főzési ideje, külön főztem meg sóval, borssal, babérlevéllel (ennél a babnál 1 óra volt). Közben egy magas falú serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, és rádobtam a zöldségeket, fokhagymát. Átpirítottam őket, majd hozzákevertem a füstölt paprikát, sóztam, borsoztam. További 2-3 percig pirítottam, majd felöntöttem 500 ml vízzel (vagy zöldségalaplével, ha van otthon). Fedő alatt, alacsony lángon 10 percig főztem őket. Miután a bab megfőtt, hozzákevertem a paradicsom passatával és a petrezselyemmel együtt. Tejföllel és diós tönkölykenyérrel tálaltam.

Az úgy lesz, hogy megteszek minden tőlem telhetőt, hogy újra itt.

 

vegasztromania 2014. április 09.

Maradékfőzelék

Mostanában nagyon kívánom a főzelékeket. A gluténmentes pizza forgatásából maradt maradékokkal kezdenem kellett valamit és a múltkori kelkáposzta főzeléken, valamint Feri fotóin, főzelék-fókuszán felbuzdulva tegnapelőtt nekiláttam főzeléket főzni. Még Koppenhágában szerettem meg a crème fraîche-t, amit sokszor megkívánok itthon is. Emiatt viszont most nem mentem el külön vásárolni, így tejföl és tejszín keverékével helyettesítettem. A tetejére ültetett Chili&Vanilia-féle buggyantott tojással tökéletes párost alkottak, de el tudom képzelni sárgarépagolyókkal, vagy vadabb napokon diótorossal is.

Maradékfőzelék buggyantott tojással

fozelek.jpg


Hozzávalók:
(5-6 adag)

1 ek felaprított újfokhagyma
1 kis fej karfiol rózsáira szedve
1 kis cukkini negyed-karikákra vágva
1 ugyanakkora zsenge tök negyed-karikákra vágva
2 sárgarépa negyed-karikákra vágva
néhány karika hegyes erős paprika
1/2 csomag medvehagyma csíkokra vágva
300-400 ml zöldségalaplé
1 kis pohár tejföl
100 ml zsíros tejszín
100 g mandulaliszt (ledarált mandula)

fehér bors
1-2 kk garam masala
2 ek olívaolaj

személyenként 1 tanyasi tojás

Egy lábosban felhevítettem az olívaolajat, majd rádobtam az újfokhagymát, pár perc múlva pedig a sárgarépát. Megkevertem, majd pár perc múlva hozzáadtam a karfiolt és a paprikát. 3-4 múlva hozzáadtam a cukkinit és a tököt, majd hozzáöntöttem a zöldségalaplevet, sóztam, fűszereztem, levettem a lángot és fedő alatt szinte készre pároltam. Hozzákevertem a medvehagymát. Kb a zöldségek 2/3-át kiszedtem. Egy kis tálban kézi habverővel összekevertem a tejfölt, a tejszínt és a mandulalisztet, majd hőkiegyenlítéssel (1 merőkanálnyi forró lével összekeverve) hozzáadtam a főzelék alaphoz. A lábosban maradtakat leturmixoltam, és hozzáadtam a kiszedett zöldségeket. Buggyantott tojással tálaltam.

Ritkán járok a Mom Biopiacra, mert messzebb van, és eddig a pillanatig mindenféle prekoncepcióim voltak - annak ellenére, hogy voltam már ott. De felfedeztem két olyan helyet, ahová érdemes visszajárni szombatonként (több is van, de nekem most ez a kettő lett a szívem csücske). Ők csak szezonális zöldségeket árulnak és olyan salátaféléket, amikről eddig életemben nem hallottam. Vettem póréhagymát, csicsókát, lila káposztát, és hatféle salátát: vízitormát, tyúkhúrt - a többinek elfelejtettem a nevét, pedig tisztességgel végigkérdeztem. Sütött a nap, isteni volt.

Zöldre és főzelékre vágytam. Azt találtam ki, hogy csinálok egy kelkáposzta főzeléket csicsókával (az egyetlen zöldség, amivel még barátkozom), kicsit más ízekre hangolva. Azt kell, hogy mondjam, zseniálisan sikerült! Nagy újításom benne, hogy vegán, és kesudióval krémesítem. Telitalálat!

Alapvetően szerettem volna felismerhető részeket is hagyni benne, de ez félresikerült, az esztétikai érzékem pedig nem engedte, hogy úgy maradjon. Egy nagyon sűrű krémleves lett belőle, ami viszont arra vezetett rá, hogy a folyadék mennyiségével lehet variálni, így az alapokat felhasználva lehet belőle krémleves, főzelék, püré köretnek, vagy krém kenyérre.

Átvariált kelkáposzta főzelék

kelkáposztafőzelék.jpg

Hozzávalók:
(2 adag)

1 kisebb vagy 1/2 nagy póréhagyma felkarikázva
2-3 gerezd fokhagyma apróra vágva
1 kis darab (1 1/2 - 2 cm-es) gyömbér lereszelve
4 csicsóka megpucolva, kockákra vágva
1/2 kisebb fej kelkáposzta csíkokra vágva
1/2 zöldségalaplé
3/4 csésze kesudió egy éjszakára beáztatva, lecsepegtetve

frissen őrölt fekete bors
1 kk garam masala
1 kk curry fűszerkeverék (koriander, chili, kurkuma, fahéj, római kömény, édeskömény)
1/2 lime 
1-2 ek kókuszolaj (vagy más növényi zsiradék)

Felhevítettem a kókuszolajat, majd a póréhagymát,  a gyömbért  és 1 fokhagymát kb. 5 percig pirítottam. Hozzáadtam a csicsókát és a kelkáposztát, pirítottam együtt pár percig, majd felöntöttem az alaplével. Hozzáadtam a maradék fokhagymát, sóztam, fűszereztem. Kb. 10 perc alatt megpuhultak. Ekkor hozzáadtam a kesudiót, és botmixerrel pürésítettem (kivehetünk kelkáposztát és csicsókát, amit tálalásnál visszateszünk a tetejére). Rácsavartam a lime levét és összekevertem.

Feltétnek sárgarépás falafel golyókat és tyúkhúrt használtam, de el tudom képzelni tükörtojással is, vagy..

Ez a vegetáriánus -egyelőre - sajnos nem én vagyok, de arra gondoltam, hogy miért ne szélesítsem látókörömet barátaim szemének és élményeinek segítségével? És miért ne mutassam meg ezt Nektek is?
Egyik barátnőm, Laki Eszti grafikus. Imádom a munkáit, a vizuális látását, számos gasztronómiai vonatkozású projektet csinált, és sok mindenben hasonlóan gondolkodunk. Nemrég Izraelben járt, gasztronómiai élményeit láthatjátok, olvashatjátok.

"Minden utazásomon a piacok feltérképezése jelentette a legnagyobb örömet: szeretek kóstolni, vásárolni, rajzolni, fotózni. Bakuban ajándék szőlőt kaptam, mert szép szakállat rajzoltam az árusnak. Burmában össze-vissza simogattak a nők firkálás közben. Órákat tudok eltölteni a nyüzsgő tömegben." 

Israel_800_23.jpg
Israel_800_17.jpg

Israel_800_24.jpg

Israel_800_6.jpg


"Izraelben két piacot jártam be. Az egyik a tel avivi Shuk HaCarmel, a másik a jeruzsálemi Shuk Mahane Yehuda. Nagyon különböző a két hely, az első egy hosszú, szűk, bazár jellegű szuk, ahol egymást érik az illatszer-, gyümölcs-, és zokniárusok. A jeruzsálemi egy tágasabb, ódonabb, klasszikusabb piac. A különböző magvak, szárított és friss gyümölcsök mellett mindenféle fűszer és tea is kapható, valamint ezerféle baklava és pita. Az árusok hangosan kiabálják legfrissebb áruikat, miközben friss gránátalma-, narancs-, vagy répalevet facsarnak a következő standon."

Israel_800_2.jpg
Israel_800_1.jpg
 

"A street  food ezer formája jelenik meg, hummuszt, falafelt minden mennyiségben árulnak, grillezett zöldségeket tömnek bagettekbe, és a kis, pár székes-pultos kávézók reggeltől estig tele vannak fiatalokkal."

Israel_800_10.jpg
Israel_800_13.jpg
 
Israel_800_11.jpg

"Életem legjobb shakshukáját pedig Yaffoban ettem, a Shaffa Bárban. Yaffo az a Tel Avivtól délre eső városrész, ahol zsidók és arabok egymás mellett élnek és dolgoznak, az élet olcsóbb, természetesebb, mint Tel Aviv sokemeletes épületei között. A bolhapiac környékén sok a bisztró, terasz, és a régiségboltok között fiatal designerek kis boltjai bújnak meg."

Israel_800_9.jpg


"Izrael vegetáriánusként igazi mennyország, mivel széles a skálája a nem húsos ételeknek, és mindenhol van választási lehetőség. Emellett még a legkisebb helyen is friss zöldségeket tálalnak fel a hummusz mellé. És a gyümölcsök színpalettája is fantasztikus (gránátalma, eper, szőlő, khurma, mandarin, narancs, stb.)."

 
Israel_800_3.jpg
 
Israel_800_20.jpg

"Szerintem itthon mindent meg tudunk valósítani (én például 5 perc múlva állok neki ennek a receptnek), mert lehet kapni tahinit, olivabogyót és minden ehhez hasonlót (nem csak az Ázsia boltban, hanem az arab fűszeres-vegyesboltokban is), hummuszt is bárki csinálhat. A péksütemények, piták persze sosem lesznek olyanok, mint kint, de azért vannak opciók. Főleg a Hummus bárban szoktam enni - szerintem a falafeljük tényleg a legjobb itthon, a shakshuka is finom, és a különböző hummusztálak között is lehet válogatni."

Israel_800_12.jpg
Israel_800_22.jpg


"Izrael nagyon közel van. És nem csak a földrajzi távolság egyre könnyebb áthidalhatóságára gondolok, hanem a fiatalok érdeklődési körére, ízlésére, gondolkodásmódjára is. Nem lennék meglepve, ha előbb-utóbb újra ott találnám magamat a Bauhaus épületek között."

Fotó, szöveg: Laki Eszti