egy ideális világban mindig lenne időm arra, hogy normálisan, jó minőségű alapanyagokból, szívvel-lélekkel és otthon készített, ízletes ételeket egyek - minden nap, minden étkezés alkalmával. de bármennyire is ideális az a világ, amelyikben jelenleg élek, máshogy az: a hangsúlyok máshova kerültek. a gyomromról az agyamra. az ízlelésről az ízlésre.

igen, gasztronómiailag kompromisszumot kötöttem.
még mindig ragaszkodom a reggeli kávés olvasásomhoz, és délelőtt is elvagyok gyümölcsökkel. aztán ebédre vagy saját készítésű szendvicset eszem, vagy ráfanyalodok valamely közeli neméppenétterem választékára. ezek után sokszor fogadalmak repkednek a térben, s a listámon megjelennek a kihúzott tételek, hogy hol nem eszem többet.. aztán jó esetben időben és energiával érkezem haza (szerintetek?), és főzök valami vacsorát (vagy főznek nekem).

visszakanyarodva egy kicsit tehát van, hogy gyorsételt eszem. továbbmegyek. van, hogy falafelt eszem (itt azért van abszolút kedvencem: a hummus bár laffába töltött falafelét gasztronómiai élménynek tartom). emiatt viszont itthon soha nem csinálok. ellenben alkottam egy átfestett falafelt - amit emiatt nem is lehet így nevezni, hiszen egyátalán nincs benne csicseriborsó. van viszont benne répa és dió.
 

diós sárgarépagolyók cékla-tzatzikivel





hozzávalók:
(kb 18 db)

3 sárgarépa
3 marék dió
1/2 citrom leve

frissen őrölt bors
gyömbér
római kömény
néhány kanál liszt
zsemlemorzsa - kukoricadara (fele-fele)

olaj a sütéshez

1 cékla
1 nagy doboz török joghurt
1 gerezd fokhagyma
esetleg só
bors
néhány csepp olívaolaj

a céklát meghámoztam és nagy lyukú reszelőn lereszeltem. a fokhagymával ugyanígy jártam el, csak kis lyukú reszelőn. összekevertem őket a joghurttal, ízesítettem, majd a hűtőbe tettem, hogy kicsit összeérjenek az ízek.

a répákat meghámoztam és lereszeltem. a diókat rusztikusra daráltam (hogy érezhető legyen). egy tálban összekevertem őket, majd a sóval és a fűszerekkel ízesítettem. anyi lisztet adtam hozzá, hogy jól formázható legyen. vizes kézzel kis golyókat formáztam, a kukoricadarás zsemlemorzsába forgattam őket, majd bő, forró olajban minden oldalukat megsütöttem.

ideális esetben laffával kísérném, de sajnos nincs itthon tandoori kemencém, és ennek helyettesítésére vonatkozó kísérleteim még nem érték el a tökéletest. úgyhogy erről később.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://vegasztromania.blog.hu/api/trackback/id/tr713554022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

vegasztromania 2009.10.30. 08:15:00

ledarálnád? a kísérletezés híve vagyok, szóval hajrá!! :)

edina 2009.10.30. 08:15:00

szerinted szeletelt mandulával is működne ez a fasírt? csak az van most itthon, de annyira rákívántam...

Anta 2009.10.30. 08:15:00

Kedves nana!

Most találtam rá a blogodra és épp lelkesen olvasom visszafelé :)

Már napok óta nézegetem a tárolóban az otthonról hozott "biocéklákat" és nem tudom, mit kezdjek velük, csak azt, hogy akarom!!! :) - NA most már tudom! A tzatziki és a céklás süti nagyon jól hangzik, ki fogom próbálni!
A Hummus bár pedig tényleg fantasztikus! :)

Delish 2009.10.30. 08:15:00

Csodas a keped es a recept is fantasztikus, tutira kiprobalom! :))

duende 2009.10.30. 08:15:00

Eszméletlen jó! .)
Ilyen zalzikit én is csináltam egyszer régen - még a blog előtt -, és a cica mind kiette a tálból! :))
Pedig soha életében semmilyen más zöldséget nem volt és most sem hajlandó megenni...
De ez még neki is ízlett.
A falafeled is izgalmas!
A kép meg... szuper! :)

Ági, aki főz 2009.10.30. 08:15:00

Hát ez is csodálatos, ahogy már megszoktuk. Az a rózsaszín folt! Zseniális és azt gondolom, hogy az íze is. Így már értem, hogy miért lehet jó a vega konyha is.

Flat Cat 2009.10.30. 08:15:00

Zseniális! A kép is, meg a recept is! Nagyon, nagyon teszik!!! :)